Századok – 1891

Tárcza; Önálló czikkek - Sz. S.: Két új tankönyv Magyarország történetéről (Csánky és Baróti tankönyvei) 421

422 tárcza. Ebből a szövetkezésből igen jó, s a czéluak megfelelő két munka került ki. Nem tartom közömbös dolognak, de egy frázissal elüthetőuek sem tartom a hazai történet tanításának kérdését. Mert mondjunk akármit, lelkesüljünk bár egyes évfordulók megünnepléséért, szemben a korábbi időkkel a történet iránti érdeklődés hanyatlott. Nálunk pedig viszonyaink közt, mikor létjogunk a históriai alapon nyugszik, ez nem közömbös dolog. Hat lia a fiatal nemzedékkel, lányokkal, ifjakkal, megszerettetjük hazánk történetét, azzal már sokat nyertünk : ha egyebet nem, legalább megnyertük azt, hogy a »históriai alapot« meg tudja becsülni az új nemzedék. Guizot nem tartotta méltósága alatti dolognak megírni unokái számára Francziaország történetét, s müve folytonosan t'ijabb-újabb kiadást ér, olvassák, tanúlják, lelkesednek rajta. Megvallom, azért örültem Csánky és Baróti könyveinek, mert azt látom, hogy a fiatal nemzedék olvasni, tanulni fogja s lelkesedni is fog rajta. Azt hiszem, hogy koczkáztathatok jóslást, inert magam is sokáig tanárkodtam. Sikerültnek tartom a formát, melj'ben könyveiket dolgozták. Mindenik fejezet egy kis elbeszélés. Magábau is önálló, de úgy irva, hogy a következő fejezet folytatását képezi. A gyermek úgy megtanúlja, mint egy kis elbeszélést s épen úgy el is fogja mondani tudni. Mert szerzők a főbb események elbeszélésére szorítkoztak főként az olyanokéra, melyek megragadják a gyermek phantasiáját s ezeket is egy-egy kiemelkedő alak köré csoportosítsák, egy-két vonással igyekezvén a kort jellemezni. Az egész egy »histoire racontée« a Lamé Fleury modorában ; elég gazdagon ellátva nagyon sikerült illustratiókkal. Dörre igazán kitett magáért: a hogy ő Budát, egy pár magyar királyt, királynét s magyar viseleteket megrajzolta, a képes krónika s a síremlékek nyomán, mind alkalmas képet adni az olvasónak az ábrázolt tárgyról. Az a néhány térkép, mely hozzá van csatolva, mindenik történetünk egy-egy fordulópontjáról van választva. A két könyv lényegesen különbözik egymástól : egyik a nők, másik a fiúk felfogásához vau szabva. Amabban kiváló gond van arra fordítva, hogy a kornak női typusait emelje ki s képet adjon a családélet és háztartás, női viselet és foglalkozás alakúlásairól és fejlődéséről. Emez sem hanyagolja el a kor, életmód, műveltségi állapotok festését, de arra törekszik, hogy az egyes korok szereplő egyéneit kidomborítsa, s a fiatal ember kedélyére jótékony és ne könnyen múló impressiót gyakoroljon. Reméljük és óhajtjuk is, hogy mindkét könyv utat fog magának törni az iskolákba : mert azokkal tanárokon és tanúlókon segítve lesz. Hogy a rendszer, melyben ezek a könyvek írva vannak, elütő a régi chablontól, az csak javára válik. Sz. S.