Századok – 1891

Értekezések - PÓR ANTAL: Tót Lőrincz a királyi tárnokok és zászlótartók mestere 347

a markoman háborúk. 387 tógás szoborral tűntető ki. A katonaságot is megjutalmazá, bár nem oly mérvben mint óhajták. E kitüntetések, s a Dio Cassius által közölt adomák adnak némi derűt a hadjáratnak. Álljanak itt ezek is. Az első háború­ban egy didergő germán fiúcska kerülvén kézre, Marcus elé viszik a kis foglyot, s ő azonnal kérdésekkel halmozza el, de a bátor gyermek föltalálva magát, megtagadja a választ: »Most nem tudok felelni, mert nagyon fázom. Ha meg akarsz tudni valamit, úgy adass előbb köpenyt ha van!« A legnagyobb kitünteté­sekben részesült Bassaeus Rufus alacsony sorsból származott, s egykor erőszakkal kényszeríték a hadseregbe való belépésre. Itt fokról-fokra emelkedvén, a praetorianusok tribunja lett, de műveltséget nem szerezvén, darabos maradt és tudatlan, s görögül sem tanidt meg, pedig ezt föltétlenül szükségesnek tárták az előkelő, de különösen udvari körökben, hol gyakran meg kellett fordulnia. Süket is lévén, midőn a gyönge hangú császár elé ren­deltetik tiszttársával, s ennek Marcus latinúl, halkan, és épen e miatt nem értett parancsot ad, a derék tribun így vág közbe : »Nem csoda Caesar, ha nem érti a mit beszélsz, ő nem tud görögül.« - Máskor saját személyében mászik a szőlő által befutott fára, hogy leszedvén az érett fürtöket, jó izűt egyék, — de meglepték, s így kiállt rá valaki: »Jősz le azonnal tábornok!« és a gúnynak szánt korholás betelt, — a tribun gárdaparancs­nok lőn és hazájának nagy szolgálatokat tett.2) Hősi nagy tettekről csak az első hadjárat adalékai emlé­keznek, — később nem találunk egyetlen kimagasló katonai eseményt sem. A háború magára ölté a hosszan és változó szeren­csével járó harczok jellegét, midőn küzdeuek az ellenfelek a nélkül, hogy lelkesednének, küzdenek míg telik a pénzből, had­seregből — miként a harmincz éves háborúban, és befejezik a harczokat a nélkül, hogy tényleges eredményt tudnának fölmu­tatni. Körülbelül itt is így volt. Commodus lemondott a háború minden előnyéről, s míg Marcus teljes sikert akart elérni, — fia mindent föláldozott, kitéve a birodalmat ezer újabb bonyoda­lomnak. VIII. A háború következményei. A rajnai határt Julius Caesar, a dunait Augustus conci­piálta és szerzé meg, s azok hosszú ideig végtelenül jó szolgála­tokat tőnek — egész a népvándorlásig. Ennek bevezető mozgal­') VVillmans, Exempla : 637: statuam poni habitu civili in foro Divi Traiani peeunia publica censuit. 2) Dio Cassius 71, c. 5.

Next

/
Thumbnails
Contents