Századok – 1891

Tárcza; Jelesebb hazai művek ismertetése - Máriássy Béla „A magyar törvényhozás stb. XII. XIV. XV.” - 338

338 TÁRCZA. álló genealógiai tábla ad útbaigazítást a Palásthyak leszármazására, rokonságára stb. Ajánljuk e könyvet mindazoknak, kik specziális történettel foglalkoznak, mert a nagy anyag, mi ezen könyvben össze van gyűjtve, más családokra is sok felvilágosítást nyújt. — KANYARÓ PERESCZ tagtársunk, ki a múlt évben Zrínyi egy ismeretlen munkájának kiadásával gazdagítá irodalmunkat, legújabban egy egyháztörténeti monograpliiával lépett a közönség elé, melynek czíme : »Unitáriusok Magyarországon, tekintettel az unitarismus általános történetére« amely 15 sűrűn nyomott ívet foglal el, csinos kiállítással, könnyen olvasható szép betűkkel nyomtatva. Czíméhez híven az unitarismus átalános történetébe beilleszti a magyarországi unitáriusok történetét. Tizenkilencz fejezetre van osztva. Az első az őskeresztyénség unitarismusát tárgyalja a valdensek üldözéséig. A II. és III. a pannóniai püspökségeket s a hun és avar kort írja le. A többi fejezetek, az utolsó kivételével, a XVI-ik századnak vannak szentelve, ennek korát részletosen, bőven írja le, különösen az unitarismus küzdelmeit a calvinismussal : Meliust, Basiliust, a békési disputatiót. Sztárainak szépen írt fejezetet szentel, tüzetesen szól a pécsi disputatióról — szóval egy igen nehezen megoldható feladatot, az unitarismusnak XVI. századi magyarországi történetét a nagyon szétszórt s helylyel-közzel hézagos adatokból reconstruálta. Könyve egész iránya az ortliodoxia ellen van intézve, s mindenesetre olyan munka, mely sok körben erős feltűnést fog kelteni, s bár nélkülözi a históriai nyugalmat s objectivitást, de már csak azért is, mert egyháztörténetünknek egy homályos része van benne reconstruálva, figyelmet érdemel. A XVII-ik századnak s Erdélynek csak egy kis fejezetet szentel. - Révész Kálmán tagtársunk pápai tanár »Unitárius történetírás« czím alatt már felelt c munkára. — A MAGTAR TÖRVÉNYHOZÁS ÉS MAGYARORSZÁG TÖRTÉNELME czímü, Máriássy Béla által írt munkának a XII-ik kötete jelent meg. Ez 1868 — 74 időszakot foglalja magában, tehát alkotmányos új-korszakunk első országgyűléseinek, a három pártnak (Deák-, bal-közép , és szélső balpárt) tusáit, a legnevezetesebb törvényhozási alkotások keletkezésének történetet, a vezér politikusok (Deák, Andrássy, Lónyai, Tisza, Irányi, Simonyi Ernő, Somssich Pál, Zsedényi, gr. Mikó, Ghiczy Kálmán, br. Sennyei Pál, Kerkápolyi, Horváth Boldizsár, Szlávy, Bittó, Tóth Vilmos, Miletics, Cscrnátoni stb. stb.) szereplését az országgyűlés termeiben, a bizottságokban, a pártokban, a választásoknál. Érdekes részleteket és epizódokat találunk feljegyezve az akkori politikai életből, itt-ott a coulissák mögül is, a hová az írónak volt alkalma bepillantani. — A KISÚJSZÁLLÁSI CASINO-EGYLET történetét megírta Benő' János gymn. igazgató tanár s egy 24 lapra terjedő füzetben kiadta. Tulajdonkép a casino ötvenéves fennállása alkalmából készített emlékbeszéd ez, mely igen érdekesen adja elő e casinonak változatos történetét. Uléssy János a harminczas évek végén megpendítette az eszmét — egy casino felállítására — de eleinte nem kaptak szállást. Végre az is lett 1841-ben,