Századok – 1891

Értekezések - SCHWARZ IGNÁCZ: A fürdők történetéhez Magyarországon. I. Mesterséges fürdők 279

MAGYARORSZÁGON. 285J A mesterséges fürdők használata az egész középkoron keresztül s az újkor első századaiban is általánosan dívott.!) A fürdőzés rendes élvezete volt a társadalom minden rétegének s alig volt város a középkorban, melynek nem lett volna legalább is egy fürdője. Nálunk is a városi elem megszilárdulásával a fürdői intézmény mindinkább meghonosul és királyaink a városok alapításánál rendesen a fürdőkről sem feledkeznek meg. Főkép a kolostorok voltak azok, melyek fürdőszobákkal rendelkeztek ; ezek természetesen csakis a kolostorbeliek használatára valók voltak. A szt.-jobbi apátság jogait helybenhagyó okmányban, mely III. Istvántól való (1169.) pld. ezt olvassuk: Praefatus autem Praepositus (Boleslaus budai prépost) registravit familias a S. Hege Ladislao eidem traditas. Item domos duas abluentium stb. 2) IV. Béla 1238. megerősíti a székesfehérvári keresztesek jogait s azt mondja : Item concessimus eidem domui quaedam balnea in Iaurino sita super terram, quae quondam fuit Castrum . . . Item confirmamus eidem domui quaedam balnea communia in Strigonio, quae fecit fieri Avia nostra, bonae memoriae Domina Arma, secundum normám et libertatem a praecedessoribus nostris eidem domini super hoc concessam 8) drey Jahr darumben gelehrnet und so vili darauf gewendet, zu den barbier Recht gelassen werden. — 24. Soll kein baater, welcher nicht ein warmbes baatt oder schwitzstueben hat befuegt sein, denen barbierern und Chirurgis zu nachtheil und präjudiz eine öffentliche barbierstueben gehalten oder noch aufzurichten ins künrt'tig, wie auch keine Peckh (= Becken) auszuhencken verstattet werden. (Linzbauer i. m. 385. old.) ') Zsigmond királyról azt olvassuk, hogy Perpignanban fürdött. Oswald von Wolkenstein (Weber Beda kiad. 41. old.): »Do ward gehaitzet im ein pad het man die leck aulf gössen, uns hiet sein all verdrozzen.« — 1410-iki pozsonyi tartózkodása idejéből való a városi számadáskönyvek következő tétele : Item balneatori pro balneo regis dedi 100 den. (Fejérpataky i. m. 49. old.) — László királyról is azt olvassuk, hogy midőn Frigyes császár gyámsága alól kikerült (1451. szept. 4.), a csehek és morvák megfürösztették. ; ut si quid stiricum adhuc superet, totus deponeret« jegyzi meg gúnyosan Aeneas Sylvius Hist. Friedr. ap. Kollár Analecta Vindob. II. köt. 394. old. — 1455-ben Kuttenbergben fürdött, hol 1 »schock«-ot fizettek a fürdőért (Mühlfeld Merkwürdigkeiten von Kuttenberg 125. old.) — A II. Ulászló udvartartásáról szóló számadások (Begistrum proventuum Begni Hungáriáé 1494 — 1495. ap. Engel Gesch. d. ungr. Beichs und seiner nebenländer Halle 1 797. I. k.) több helyén akadunk ilynemű adatokra 72. old. : Ilii, qui in Castro •iuinqueecclesiensis Begie Majestati paravit Balneum dedi 1 (ft). — 106. old. : Item quinto die Martii ducti fuerunt oratores imperatoris Turcarum per Petrum Bahiok ad balneum; pro eo balneatori datus est 1 fl. — 108. old. : Item eodem die Balneatori de superioribus calidis aquis (a buda-felhévizi, mai császárfürdő) ad rel. Dni Bradach dati sunt 2. :) Fejér II. 190. •— E kifejezés »donius abluentium« a fürdő kifejezésére igen ritka s alig találkozunk vele középkori okmányokban. 3) Fejér IV. 1. 104. Az esztergami fürdők tehát közfürdők voltak. L. Knauz, Magyar Sión III. 647. old.