Századok – 1891

Értekezések - SCHWARZ IGNÁCZ: A fürdők történetéhez Magyarországon. I. Mesterséges fürdők 279

A FÜRDŐK TÖRTENETÉHEZ MAGYARORSZÁGON. I. Mesterséges fürdők. A művelődéstörténet egyik legérdekesb fejezete az, mely az ember physikai jólétének emelésére czélzó törekvésekkel foglalkozik. E törekvések közt kiváló szerepet játszik az egészségügy, melynek egész történelmi folyama meggyőz ama befolyásról, melyet az emberiség anyagi léte szellemi életének minden mozzanatára gyakorol. Az egészségügy terén nyilvánuló törekvések közt nem csekély fontossággal bír a fürdők ügye, mint a mely — Lersch szerint — ép oly biztos fokmérője a műveltségnek, mint — Liebig szerint — a szappan fogyasztása. A magyaroknál is, kiknek életét ép az erkölcsi s anyagi tisztaság jellemzi, a fürdők használata bensőleg összeforrott a nép életével. Hogy a régi magyarok ügyes úszók voltak, azt a krónikák több helye bizonyítja : fluvium Etyl super Tulbou sedentem ritu paganismo transnataverunt (Anonymus cap. VI.) ; fluvium Budrug transnataverunt (u. o. cap. XV.) ; noctuque clanculum Danubium tranant (Aventinus Ann. Boiorum 1. 4. cap. 21.) stb. S ezt természetesnek is fogjuk találni, ha meggondoljuk, hogy az ősmagyaroknak nomád életmódjuknál fogva mennyire volt szükségük e készültségre. Előszeretettel fürödhettek tehát a hideg vízben s megismerkedtek ama előnyökkel, melyekkel a fürdés jár. Hogy őshazájukban a hideg fürdéssel éltek-e egyedül, azt biztonsággal nem állíthatjuk, de az tény, hogy Magyarországon való letelepedésükkor elég alkalmuk volt az itt lakott népek — bár igen kezdetleges — fürdői intézményeivel megismerkedni.*) ') Már a hunokról is azt beszéli Priscus, hogy mesterséges fürdőjük volt, melyet egy római fogoly épített s rendezett be. L. Priscus Hist. ap. Corp. script. Hist. Byz. ed. Bonn. I. 187. old. A hunok voltak külömben azok kik néhány kiváló nyugot-európai fürdőt pusztítottak el, így a luxueil-it 450-ben, a híres abanó-it 455-ben stb. SZAZADOK. 1891. IV. FÜZET. 20