Századok – 1891
Értekezések - JAKAB ELEK: Emlékbeszéd báró Orbán Balázs felett - I. közl. 1
BÁRÓ ORBÁN BALÁZS FELETT. 21 véleményét. . . Husz év múlva, 1888. márcz. 5. tartott m. tuclom. akadémiai székfoglalójában Hunfalvy Pállal szemben részletesen fejtegette nézeteit ugyanazon tárgyban.! ) 0 a székelységet a máiemlített krónikák, a nemzeti hagyomány, az őskori — szerinte — székely várromok és az enlaki hun irásjegyű templomfelírat hypothesise alapján Attila hunjai maradékának tartja, akik a hun birodalom szétomlása után régi hazájok felé Keletre visszaindulván, a mai Székelyföldön megállapodtak, s a Kárpátok, földjük hegyi fekvése s egy hatalmas vár-öv által védve, magukat a magyarok bejöveteléig, törzsrendszerüket a tisztek és birák választásában, birtoköröklésben és személyes katonáskodásban a XVII. századig fentartották. . . . E történeti felfogást itt csak tényként jelzem, azért, mert az olvasó e nélkül Székelyföld Leirdsá-bíxn sokat nem ért meg, de a kérdés érdeméhez annyit, a mennyit előadásom keretébe valónak tartok, hátrább akadémiai székfoglalója tárgyalásakor fogok elmondani. Nehéz kérdés az, a mit a szerző könyve Bevezetésében felállított, s amit az annak megjelenése óta sokban megingatott források és érvek alapján eldönteni nem lehet. Mellőzve tehát ezt, a mű tartalmára térek, megismertetve és méltatva az új és egészen eredeti munkatervet s a hozott mű tudományi becsét. E Leírás kiterjedett a politikailag elkülönített egész Székelyföldre, ezenkívül a Brassó vidéken és Felső-Fejérvármegyében szétszórt székely községekre. Ez azon 463 községből álló kis országrész, a magyar nemzet nem épen félmilliónyi népe, melynek lakföldjét br. Orbán Balázs hat éven át beútazta, egyedül, olykor fogadott útmutatóval, fényképező gépét, rajz- és írószereit s úti jegyzőkönyvét vive magával. Utitársúl nem ajánlkoztak, ő sem fogadta volna el; mert az ő kutatási szenvedélyét s a nélkülözésben hihetlen önmegtagadását vele megosztani bárki másnak lehetlenség lett volna. Erre bizonyíték id. Dániel Gábor főispán följegyzése, a midőn 1) A székelyei.: származásúról és intézményeiről. Székfoglaló értekezés. Olvastatott a m. tud. Akadémia II. osztályának 1888. márcz. 5-ki ülésén. Budapest, 1888. Értékesének- a Történelmi Tudományok köréből. XIH. köt. IX. szám, 8. 1 — 30 11.
