Századok – 1891

Tárcza; Állandó rovatok - Folyóiratok szemléje - 251

TÁRCZA. 253 sarjáról, a ki eleinte N. Lajos királynak udvari káplánja volt, vele járt a nápolyi hadjáratban, majd a pápánál követségben s végül mint zágrábi püspök tett jó szolgálatokat királyának, hazájának s egyházának. (Az életrajznak még folytatása következik). Velits László : Kleutzen és a régiek tilozofiá/a ez. a. értekezik : dr. Kempis János pedig »az esküről mint bizonyító eszközről«, a perjog terén küszöbön álló átalakulások alkalmából. Kisebb közlemények fejezik be a tartalmas füzetet. — A BUDAPESTI SZEMLE márcziusi füzetének gazdag tartalmából kiemeljük a történelmi érdekű dolgozatokat. Ligeti Antal igen érdekes és vonzó képet írt Munkácsi ifjúságáról, Marczali Henrik egy nagyobb munkájának »A királyság a közép korban« czímü tanulmányának bevezetését közli »A középkori elmélet a királyságról« czím alatt. Horváth Cyrill Pelbart és Codexeink czímü tanulmányt kezd meg. »Egy új könyv a porosz állam keletkezése korából« czímü czikk Zwiedenek-Südenhorst monographiáját ismerteti, mely a Bibliothek Deutscher Geschichte czímü vállalat egyik kötetét képezi. — A LUDOVICA AKADÉMIA KÖZLÖNYE januári füzetében Zrínyi Miklós munkáiból közöl mutatványt, discursusai közül az ötödiket. A Tárczában Beledi P. Miksa közöl történeti tanulmányt az amazonokról. A könyvismertetések rovatában több hadtörténeti munka ismertetése olvasható. E füzethez van mellékelve »Az utolsó pápai hadsereg hadjárata 1860-ban« czímü történeti tanulmány Szécsi Mórtól, mint önálló munka. — A februári füzet adatokat szolgáltat a honvédség történetéhez, s a Tárczában néhány hadtörténeti munka ismertetése is van. — A TERMÉSZETTUDOMÁNYI KÖZLÖNY f. évi februári füzetében Schwarz Iguácztól érdekes tauúlmány van »A Magyar Alcliimisták« czím alatt, Egy kis tájékoztató bevezetés után kezdi a XIII. századdal, jelesül az 1273-iki tilalommal, bemutatja az első névleg is ismert alchimistát : Erdélyi Jánost (1463 körül) s levezeti magát a történetet egészen a múlt század végéig. Nagy gonddal és tanúlmánynyal vannak e műben az adatok felkutatva és összeállítva s ezeket szerző érdekes képpé olvasztotta össze, s nemcsak az egyes alchimistákat emeli ki, hanem azoknak irodalmi működését is ismerteti. — A MAGYAR NYELVŐR februári füzetében Simonyi Zsigmond hozzá szól a nyelvújítási vitához s melegen ajánlja az anyaggyűjtést, jelesül, hogy a kiváló írók müveiből szótárakat keszítsenek. Mocs Szauiszl.ó Gyula a magyar gerundiumi alak történeti fejlődéséről ír. — A MAGYAR ZSIDÓ SZEMLE VIII. évfolyamába lépő f. é. 1. (jan.) füzetében többek közt a zsidók culturális hivatásáról közöl czikket dr. Kardos Alberttől, és két okiratot a magyar zsidók történetéhez 1422-ik és 1528-ik évből, dr. Khon Sámueltől. — A MAGYAR SIÓN januári füzete Knauz Nándor, a garam-szentbenedeki apátságról írt nagy díszmunkájának egy fejezetét, a szent-benedeki monostort közli.