Századok – 1891

Értekezések - JAKAB ELEK: Emlékbeszéd báró Orbán Balázs felett - I. közl. 1

feÁKO ORBÁN BALÁZS t'ELETT. 15 Csató János ugyanazon Emlékiratban azt jegyezte meg róla, hogy ő az 18öl-ki sastollas és sarkantyús világban ismerte meg Orbán Balázst gróf Lázár Kálmánnál. »Akkor írta ugy mond Keleti Utazását, s egy pár hónapig ült a szó teljes értelmében Benczenczen, hogy a gróf gazdag könyvtárában a Keletre vonatkozó műveket tanulmányozza.« *) Ez valószínűen a folytató kötetekre vonatkozik, mert az I. kötet — az 1861. január 4-én kelt előszó szerint — az év elején már meg volt jelenve. Ez adatok szerint br. Orbán Balázs az 1860. és 1861. évet főkép említett két műve sajtó alá készítésével és kiadásával töltötte, résztvett azon közdolgokban, a hová meghíva lett, teljesítette a mire a közbizalom fölhívta, a hazai viszonyok távolléte alatti fejleményeivel igyekezett megismerkedni s külföldön szerzett tapasztalatait kiegészítni, készülve lassan és csöndben polgári kötelességeinek betöltésére a közélet mezején, melynek azon idő ifjú nemzedéke közt hivatottabb munkása, mint ő, kevés volt. Utazás Keleten czímű műve ellen az I—II. kötet megjelenése után mindjárt Arany János folyóiratában 2) élesen bíráló felszólalás történt, melynek írója túl magas és egyoldalú mérték alá állította kezdő irótársát, s tetszetős érveknél, alaposaknak látszó okoknál fogva hibáztatta a könyvnek úgy tartalmát, mint az előadási modort, oly doctrinairi útleirási elméleteket állítván fel, amiknek jogosúltsága megvan, de a mik Orbán Balázs előtt sem voltak ismeretlenek ; csakhogy ő nem annyiban tudós művet mint a magyar közönség kedélyéhez és ismeret-fokához alkalmazott olvasmányt akart írni. Bíráló felhozta ellene, hogy könyvé-' ben kevés a szemléleti rész, sok a minden könyvtárban megtalálható átalános ismeret, hogy iró a népek és országok természeti és népismei tekintetben magasb szempontok szerint megismertetése helyett egyéni észrevételeit, érzelmeit és ábrándjait közli, leirás helyett elbeszélést ad, szemlélet helyett reminiscentiákat, földrajz helyett történeti vázlatokat; a viszonyokat és tárgyakat elevenen képzeltető leírás helyett költői ékítményeket, képe« Orbán Balázs Emléke. 7. 1. 2) Szépirodalmi Figyelő. 1861. I. köt. 31. sz.