Századok – 1891
Értekezések - FRAKNÓI VILMOS: Rómer Flóris emlékezete 177
KM I.ÉKEZETE. 181 közöttök étkezzék azontúl, s biztosítá, hogy »társai, öregek és ifjak, mind érdemlik bizodalmát.« Az ifjak sorában ott űlt Rómer Flóris is, a tizenhat esztendős ifjú, ki hat hónap előtt vette föl szent Benedek öltönyét.>) És a lelkes szavak, mik a sír szélén álló nagyhírű aggastyán ajkairól felköszöntéseiben elhangzottak, a magyar nemzetiség és irodalom cultusát hirdetve, a pozsonyi német polgár fiának fogékony lelkében termő talajra találtak. A serdülő ifjú elméjének gondolatai és szívének érzései már ekkor, pályája kezdetén, méltók voltak a helyhez és a körhöz, hová hivatása vezérlé. Azokat visszatükrözik egyik barátjának, a szerzetben, majd utóbb a megpróbáltatásokban és dicsőségben is társának, Rónai Jáczintnak, ezen időből (1831 —1833) fenmaradt levelei, melyekben a romantikus hangulat és a dagályos irály ködfátyolán keresztül csillámlik a magasabb régiókban járó eszmék fénye. Rómer aspirátiói nem soká maradtak a bizonytalan tétovázás állapotában. Győrött végezvén a bölcsészeti tanfolyam első és második esztendejét, a szerencse.kedvezése a történettudományból Maár Bonifáczot rendelte tanárává. Ez, kit Kazinczy »a legjobbak legjobbjai közé« soroz, a világ-irodalom színvonalán álló előadásaival megragadta és a történettudomány szolgálatába vonzotta Rómert. Ezen irányban megerősítette őt Guzmics, ekkor már bakonybéli apát, kinek vezetése alatt a bölcsészeti tanfolyam harmadik esztendejét végezte. Tőle kapta a tizenkilencz éves ifjú az első alkalmat, hogy a hazai történettudomány munkásai közé lépjen : azon megbízás által, hogy a tihanyi apátság könyvtárában őrzőtt XVI. századbeli magyar nyelvemléket a Magyar Tudós Társaság számára másolja le. Guzmics, mikor 1834.julius 19-ikén a másolatot beküldé, a kisérő levélben írja : »Készíté ezt szerzetemnek szépreményű növendéke: Rómer Flórián. . .Tevé pedig e nem csekély gondúés Született. Pozsonyban 1815. sípvil 12-ikén. A rend öltönyét 1830. október 1 6-ikán vette föl. Az ujoncz esztendőt töltötte ekkor Pannonbalmán,