Századok – 1891

Értekezések - FRAKNÓI VILMOS: Rómer Flóris emlékezete 177

EMLÉKEZETE. 179 Talán a véletlen szeszélye az, hogy a ránk maradt legrégibb magyar nyelvemlék, a »Halotti beszéd«, szent benedekrendi monostorban Íratott. De kétségtelenül századokon át fölhalmozott hagyományok szülötte : az a termékeny tudományos munkásság és az az erős nemzeti érzés, ami a jelen század első évtizedeiben, a magyar nyelv és irodalom újjászületése korában, a Pannon-hegyen uralkodott vala. A mikor ott a nagyszerű könyvtár fényes épülete emelkedett; mikor a rend tanárai latin nyelven a tudományos kézikönyvek nagy számát tették közzé ; mikor a még ma is élő Jedlik Ányos (1829-től kezdve) physikai kísérleteinek eredményeit külföldi szakfolyóiratokban ismertette : ugyanakkor (hogy Ipolyi Arnold szavaival éljek) a szent-mártoni monostor »a szárnyát próbálgató, repülésre kelő újabb magyar irodalomnak meleg fészke lett.« x

) Gzuezor Gergely régi dicsőséget énekelő hőskölteményeivel részt vett az álomba merült nemzet ébresztésében. Guzmics Izidor görög remekírók fordításával az izlés fejlesztésére hatott, és a magyar hittudományi irodalmat emelték : az összes keresztény felekezetek egyesülését tárgyaló munkái, (Toldi Ferenez szerint) »eszményi érzésnek és meleg emberszeretetnek uralma alatt álló lélek nemes emlékei.« 2

) Ok és társaik vezéröknek, mesteröknek ismerték el a magyar irodalom pátriárkáját : Kazinczy Ferenczet. Hódoló tisztelettel környezték őt, ki viszont meleg rokonszenvvel kísérte munkásságukat. Valóban »irodalmunk egyik legszebb episodját képezi« 3

) az a viszony, mely Pannonhalma és Széphalom között létesült, melyben a sokféle ellentétet a közös eszményekért hevülő szívek harmóniája kiegyenlíté. Nem lehet megindulás nélkül olvasni azt a kis füzetet, melyben Kazinczy, miután látogatásával a szent-mártoni főapát') Emlékbeszéd Cziuár Mór akadémiai tag felett. (Kisebb munkái. V. 151.) 2) A Magyar Nemzeti Irodalom Története. 290. 3) Ipolyi szavai. 13*