Századok – 1891
Hivatalos értesítő - Titkári jelentés 1890-ről 174
174 HIVATALOS ÉRTESÍTŐ. 6. Előterjeszti a választmány ugyanazon ülésében megállapított 1891 évi költségvetési előirányzatot. Jóváhagyatik. Eközben az új választmányi tagokra beadott szavazatok összeszámíttatván — 7. Ráth György mint a szavazatszedő bizottság elnöke jelenti, hogy a betöltendő 17 választmányi tagságra beadott 54 szavazó lapon 15 tag, névszerint : Nagy Imre, b. Nyáry Jenő, dr. Réthy László, id. Szinnyei József, Szilágyi Sándor, dr. Thallóczy Lajos, dr. Wenzel Gusztáv, dr. Szádeezky Lajos, dr. Hampel József, Széli Farkas, K. Melczer István, dr. Horvát Árpád, id. Bánó József, Balássy Ferencz és dr. Yáczy János nyervén általános szótöbbséget, két hely betöltetlen maradt. Gróf Szécsen Antal elnök távozik s helyét Pulszky Ferencz alelnöknek engedi át. Pulszky Ferencz elnöklete alatt újabb szavazás rendeltetvén el, beadatott 28 szavazat, melyből általános szótöbbséget nyert dr. Boncz Ödön. A még üresen maradt egy helyre elrendelt harmadik szavazásnál beadott 28 szavazatból senki sem nyervén általános szótöbbséget, a közgyűlés negyedszer is szavazott, mely alkalommal 27 szavazatból az általános szótöbbséget gróf Zichy Jenő alapító tag nyerte el. Elnök kijelenti, hogy az 1891 — 1893-iki cyclusra az ig. választmány tagjaivá Nagy Imre, b. Nyáry Jenő, dr. Réthy László, id. Szinnyei József, Szilágyi Sándor, dr. Thallóczy Lajos, dr. Wenzel Gusztáv, dr. Szádeezky Lajos, dr. Hampel József, Széli Farkas, K. Melczer István, dr. Horvát Árpád, id. Bánó József, Balássy Ferencz, dr. Yáczy Jái.os, dr. Boncz Ödön és gr. Zichy Jenő választattak meg. — A szavazatszedö bizottság jelentése (választási jegyzőkönyv) a közgyűlés jegyzökönyvéhez csatoltatik. Több tárgy nem lévén, elnök a gyűlést feloszlatja. K. m. f. Jegyzette : Pulszky Ferencz 8. k. Nagy Gyula s. k. elnök. jegyző. Hitelesítjük : Frahnói Vilmos s. k. Dr. Toldy László s. k. Melléklet az 1891 évi febr. 12-én tartott közgyűlés jegyzőkönyvéhez. Titkári jelentés. Tisztelt közgyűlés ! A magyar irodalmi és tudományos intézetek felállítására az impulsus csaknem kivétel nélkül Akadémiánkból indúlt ki. Az első kibocsátott raj a Kisfaludy-Társaság volt. Kebelében beszélték meg az eszmét »a magyar orvosok és természetvizsgálók vándorgyűléseinek« megtartására s 1841-ben
