Századok – 1891

Tárcza; Jelesebb hazai művek ismertetése - Weress Sándor Torda őscsaládai 160

160 TÁRCZA. prépostságok, plébániák, a királyi kápolnák, egyházi hivatalok betöltése, a szerzetes rendek, lovag rendek, apáczák iskolák, irodalom stb. történetét adja elő, a kisebb részletekre is figyelmet fordítva s azokat az egyetemes egyháztörténettel érintkezésben tárgyalva. A mai kutatások színvonalán álló, beható és alapos kritikával írt munka ez, melynek tüzetesebb ismertetését egyik közelebbi füzetünk fogja hozni. A munka első kötetei már teljesen elfogytak, úgy, hogy a sajtó alatt levő III ik kötet megjelenése után szerző az első köteteket újra sajtó alá fogja adni. — »TORDA ŐSCSALÁDAI« czím alatt Wer eus Sándor tagtársunk érdekes és becses monographiát adott ki. Orbán Balázs nagy munkája Torda Város és Környéke alig egy év előtt hagyta el a sajtót s bár abban Torda történetének kimerítő leírását vesszük, de egy nevezetes kérdést : Torda megtelepítésének kérdését, csak röviden tárgyalja. Torda épen úgy mint Deés nemes város volt, nagy kiváltságokat élvezett annak fejében, hogy katonáskodni tartozott. Szervezete, felosztása is egészen annak felelt meg. Tordára Bethlen 1619-ben egy egész sereg katonát telepített, az ő udvari gyalogvitézeit, kapitányokkal, hadnagyokkal, alhadnagyaikkal, zászlótartóikkal stb., kiknek egy része valószínűleg azután, hogy Lippa török kézbe került, maradt birtok nélkül. De jóval nagyobb volt a későbbi telepítés Nagy-Várad bukása után — melynek hadi népe Tordára telepíttetett. Akkor aztán 1665 és 1666-ban törvénybe igtatták a nemes városnak minden kiváltságait. Weress egy kis tárgyszerű bevezetés után, melyben dióhéjba foglalta Torda történetét, közli Bethlen Gábor és Apafi Mihály adományleveleit, munkája III. fejezetében bemutatja a határosztályokat 1679-ből és 1761-ből, közli az 1641-iki nemesi összeírást s Torda őscsaládai jegyzékét s az utólsó fejezet az Iugremiatusokról szól. A »nemes város« megalakúlásának története nagyban hasonlít a hajdúvárosok megalakúlásának történetéhez s igen szerencsés volt ezeket az okiratokat igy egy képbe állítani össze. Egy olyan specialitás ez a fejedelmi korból, mely a történetkedvelöket érdekelni fogja. — KOMÁROM VÁRMEGYE ÉS VÁROS TÖRTÉNETÉHEZ czím alatt Gyulai Rudolf tagtársunk becses és érdekes történeti munkát adott ki, melyről közelebbi füzetünkben tüzetesebben fogunk szólani. VEGYES KÖZLÉSEK. f P. SZATHMÁUY KÁROLY tagtársunk f. évi január 17-én meghalt. Irodalmi és társadalmi téren jelentékeny és hasznos működést fejtett ki s mint tanár is elismert nevet vivott ki. 1831-ben született, s 1848-ban beállott honvédnek : s ifjúkori emlékeit híven megőrzé egész haláláig. Ez emlékek vezették őt hazája történelmének tanulmányozására, de abból Ő leginkább regény tárgyakat merített, melyekkel hazánk múltja iráuti