Századok – 1891

Könyvismertetések és bírálatok - T. G.: Ulpia Trajana. (Irta Király Pál ism.) 147

ï Á R C Z A. GRÓF SZÉCHEN ANTAL társulati elnök megnyitó beszéde az 1891. fébr. 12-én tartott közgyűlésen. Tisztelt közgyűlés ! Midőn szerencsém van mai közgyűlésünket, — mely egyszersmind társulatunk fennállása 4-ed százados évfordulójának ünnepélye — megnyitni, azt hiszem, a Tört. Társulat szándéka szerint járok el, midőn mindenekelőtt ő es. e's kir. Fenségeiknek, a főherczegeknek a Történelmi Társulat nevében köszönetünket fejezem ki megjelenésükért, a mely fényes tanúsága azon meleg érdeklődésnek, melylyel fenséges atyjuk és ők a hazai irodalom és történelem iránt viseltetnek. Fogadják ezt egy oly egyéniség szájából, kinek szerencséje volt közpályáját dicső emlékű nagyatyjuk, József nádor védszárnyai alatt kezdeni, azon férfiúnak bölcs elnöklete alatt, ki az ország jogainak gondos őre, a monarchia érdekeinek okszerű védője volt s a ki a viszonyoknak éles látású felismerését mély államférfiúi belátással egyesítve, oly szerepet játszott, mely a magyar történelemben mindig felejthetlen marad. Mai közgyűlésünk felújítja emlékezetünkben azokat, kik társulatunk alapítói és első elnökei voltak. Gróf Mikó Imre, Horváth Mihály, Ipolyi Arnold, b. Kemény Gábor voltak azok, kik a társulatot az első években vezérelték. Feleslegesnek tartom, hogy emlékezetükre azon szavakat idézzem, melyek évkönyveinkben feljegyezvék és melyek, ha az idők folyamán el is vesztették az éles fájdalom azon jellegét, melyet a veszteség első érzete magával hoz ; a nyert eredményekkel szemben, az évek lefolyta alatt még inkább meggyökereztek mindazok szivében, kik a magyar történelmi irodalom fontosságát teljesen méltányolják. Azon 25 év alatt, mely a Tört. Társulat alakítása óta lefolyt, a történelmi irodalom terén számos uj irány fejlődött, melyeknek behatása mindinkább észlelhető. Ezen irányzatok fejlődésének kellő jelzése tulajdonképp az egész történelmi irodalom főmunkáinak jelzését igényelné, melyre nem érzem magamat sem képesnek, sem hivatottnak ; de engedje meg a t. közgyűlés, hogy egy pár fővonásokat föltüntessek, melyek a történelmi irodalom külömböző szakainak fővonását jellemzik. Nem szólok itt a régiekről, kiknek szellemi emelkedettségük és alaki tökélyük, eltekintve a tények szoros 11*