Századok – 1891

Könyvismertetések és bírálatok - T. G.: Ulpia Trajana. (Irta Király Pál ism.) 147

148 TÖRTÉNETI IRODALOM. 148 alakban tudja értékesítni. Már első e nemű értekezése: Apulum, a mai Gyulafehérvár, akkora figyelmet keltett, hogy voltaképen szülőforrásává lett Gyulafehérvár monograpliiájának. Alig egy év leforgása alatt vesszük Sarmizegetusa, a provincia metropolisának tüzetes ismertetését, mintegy előpostájáúl az egész tartományról majdan elkövetkező nagyobb szabású monographiának. Ehhez a már készülőben levő, de még hosszú idők tarnílmányát igénylő munkához valóbán sokat igérő bevezetés az előttünk fekvő díszes kötet, mely a Dacia meghódítását tárgyazó bevezetésen kivűl 20 fejezetben foglalja össze mindazon adatokat, melyek évszázadok leforgása alatt felszínre kerültek s egész Rómáig (Vatican) szétszóródott feliratos emlékekből, faragványokból, egyéb műtárgyakból s a »Hunyadniegyei történelmi és régészeti társulat« nem közönséges sikerű ásatásaiból idáig rendelkezésünkre jutottak. Csakhogy a feliratos emlékek hozzáférhetetlen holt tömeget képeznek a nagy közönségre nézve, s Király Pálnak elismerésreméltó érdeme, hogy e száraz s kevesek által érthető holt anyagba életet lehelve, azt bárki által hozzáférhető és élvezhető egésszé kerekítette ki. A bevezetés szinte drámai elevenséggel jeleníti meg Decebal hősies önvédelmi harczait s a két ízben megújított támadások diadalmas végkifejlődését. Már Julius Caesart foglalkoztatták Burivista dák király vakmerő támadásai s csak váratlan halála akadályozá meg hódítási terveinek megvalósításában. Burivista után ismét szétmállik a vaskezű autokrata által hirtelen összeforrasztott népconglomeratum. Időközben a germán fajok is beletörődnek új helyzetükbe s a római birodalom az ott foglalkoztatott légiókból négyet az aldunai határszél erősítésére rendelhet. Domitian, e kiváló jeles administrator, de katonai képességekkel nem rendelkező császár alatt megújul a dákok vakmerősége. Hasztalan siet személyesen a vész színhelyére, Moesiába : a fiatal vaserélyű dák király, Decebal pusztításait nem akadályozhatja meg s utoljára is lealázó feltételek mellett kénytelen a zaklatott tartomány békéjét megvásárolni. A békefeltételek egyike várépítő mesteremberek küldésére kötelezi Domitiánt s Decebal lázas sietséggel fordítja azokat kis országa megerősítésére, perczig sem kételkedvén a felől, hogy pillanatnyi sikerei annál fokozottabb támadásra ösztönzik majd a megalázott imperiumot. Bármennyire égeté is a szégyenpír Kóma. arczát: Domitian a birodalom súlyos pénzügyi helyzetében a démoralisait légiókkal a mindenfelől sürgetett megtorlásra nem vállalkozhatott. A Kr. u. 96-ban utódául következett Nervo, hanyatló kora miatt irtózott a csaták izgalmaitól s az ajándék czímén kikötött adókat pontosan beszolgáltatva, a dákok harczi