Századok – 1891
Értekezések - HODINKA ANTAL: Chmielnicki Bogdán. Tanulmány Kostomarow munkája alapján - 124
130 ÍIODINKA ANTAL, teljes, (le ezek közül legnagyobb súlylyal reá a, vilnai egyezmény nehezedett körülményeivel. A beteges öreg végét közeledni érezvén egész szeretetével György fia felé fordult ; azt kivánta, hogy a kozákok őt válasszák utódául s e kívánsága teljesült is, — a fiú, sokak titkos akarata ellenére, hetmánuá lőn. O maga mind rosszabbúl lett. Midőn a muszka követek megjelentek, alig birt lábra állani. A Csigirinbe igyekező követeket junius 3-án a mirgorodi százados fogadta és elmondta nekik, bogy Tikrainában az a hír van elterjedve, hogy a tatár kán csordáin kivűl a haragvó czár csapatai is meg akarják őket támadni. Buturlin az ellenkezőről biztosította őt. Csigirintől öt versztnyire az új hetmán jött eléjök Yigovszky és Kovalevszky kíséretében. A követek tárgyalni akartak Chmelyniczkyvel, de ez azt felelte, hogy beteg. Ebéd alatt — melyet csak nagy kérésre költöttek el nála — fölült ágyában s egy magyar borral töltött serleget ürített a czár egészségére. A beszéd annyira kimerítette, hogy másnap sem fogadhatta a tárgyalást sürgető követeket. Ezek tehát Yigovszky írnokhoz földúltak, mit a hetmán előtte való nap is ajánlott nekik, s kérdezgetni kezdték : igaz-e, hogy a hetmán a svédekkel és Rákóczyval szövetséget kötött és miért ? Az irnok az üdvözítő képére tekintve, esküdözött hogy sem a hetmán, sem a kozákság nem csalfák, de mivel az emberek azt beszélik, hogy a czár Ukrainát vissza akarja adni Lengyelországnak, a lengyelek pedig egymás után fölszólították a szultánt, a kánt, a magyar királyt és a svédeket, hogy segítsék őket a kozákok leverésére, a hetmán is kénytelen volt segély után nézni. »Mindez — felelte Yigovszky - egyedül a felséges Ur dicsőségének előmozdítására történt. Antal százados sem azért harczolt a lengyelekkel, hogy Rákóczyt a trón elérésére segítse, hanem hogy a lengyelek megakadályoztassanak a czár alattvalóinak leverésében.« »Csodáljuk felelték a követek — hogy a hetmán összeköttetésben áll a czár ellenségeivel és a czár engedélye és beiéegyezése nélkül segélyezi őket.« A tárgyalás alatt kitűnt, hogy Moszkvában egészen másképen gondolkoztak, mint Ukrainában. Ott azt hitték, hogy a keleti vallás és az orosz nép függetlensége békés eszközök által is megvédhetek és biztosíthatók ; itt az eszközöket veszélyeseknek tartván, egyedül a háborút ítélték czélravezetőnek. A követek, többek közt megemlékezvén a kozákok által Moszkvába küldött követek működéséről, azt állították, hogy ezek beléegyeztek, hogy Csernigovban, Perejászlávban és Nyizsinben muszka parancsnokok alkalmaztassanak. Junius 9-én a muszkákat Clnuelyniczkyhez hítták, kinek