Századok – 1891

Értekezések - JAKAB ELEK: Emlékbeszéd báró Orbán Balázs felett - II. közl. 89

BÁlló OltBÁN BALÁZS L-'KLETT. 1117 országban, a miknek s az ezeket magáéinak tartó népnek létezéséről tanúskodó erejét józanan kétségbevonni nem lebet. Ha elfogadjuk az utóbbiakat,- mi ok van rá, hogy tagadjuk a székelyeknek saját földjükön való ősrégi létezésök hagyományi bizonyítékait? Itt átmegy értekező a székelyek ezredéves nemzeti és katonai intézményeire. Az elsőre két jellemző tényt hoz fel. Egyik : a magyar nemzetet az adományos, czimeres és egyszerű nemesek három kiváltságos osztálya teszi ; a székelyt teljesen egyenjogú és hadikötelezettségű három rendje: primőr, primipilus, pyxidarius = primőr, lófő, gyalog vagy puskás ; másik : a magyar korona tagjává, magyar nemessé tehet a király bárkit, székelylyé nem. A magyar és székely birtok és birtoklás különbözésére nézve érinti értekező a nemek és ágak szerénti öröklést s a vérség szerénti székely önkormányzati rendszert, mint a székelység régibb voltának s különös szabadságokkal biztosított nemzeti önállóságának positiv bizonyítékait. Legfőbb tisztjök úgymond értekező az ispán, mely állás hajdan az erdélyi vajda állásával volt egyesítve; czíme a magyar királyok és erdélyi fejedelmek czímerében is külön helyet foglalt, s máig benne van. Az ispán után polgári ügyekben következtek a székek királybirái, dulói, hadi dolgokban a főkapitányok, s az összes székelység felett állott a nemzet főkapitánya, aki a székely haderőt, saját zászlójuk alatt a királyi hadseregbe a király és ország zászlója alá vezette. Törvényes dolgokban külön törvényszékeik, biráik, perrendszerök és formáik voltak, külön nemzeti gyűlésök, melyen ispánjuk elnöksége alatt, kir. kiküldött jelenlétében székely ügyekben érvényes szabályokat s helyhatósági törvényeket hoztak, 3 frtos peröket a király elé vihették. A székely, ős alkotmánya szerint, mind katona. A székely örökség a hadi szolgálat sértlietlen alapja, adó- és közteher mentességgel. A király nem adományozhatta el, ha akarta, a nemzet tiltakozással megakadályozta; mert Székelyföldön 1562 előtt nem volt királyi jog, hanem egy nem vagy ág magszakadása esetében a közelebbi ágra vagy nemre szállott ; felségsértés esetében a székely fejét vesztette el, nem örökségét, ez akkor is rokonaira szállott. A székely maga sem adhatta el örökösön, zálogosán is csak minden rokonok megkinálása után, így is kiváltható volt bármily távoli rokon 8*