Századok – 1891

Értekezések - JAKAB ELEK: Emlékbeszéd báró Orbán Balázs felett - II. közl. 89

100 EMLÉKBESZÉD mik a politikai téren való szolgálatától nem zárkózhatott el. 1848—49-ben távolléte mentette a szabadságharcában részt nem vehetését. Most a politikai téren folyt a harcz, az 1848-iki alkotmány érvényesülése mértéke felett három pártzászló alatt. Br. Orbánnak a küzdelemből kimaradni nem lehetett. A ki eddigi életét ismerte, tudhatta, hogy helye az ellenzék soraiban lesz. Erre képviselői megbizatás kellett. 1869-ben két helyen maradt kissebbségben : Kolozsváratt és Udvarhelyszéken a székelykeresztúri választó-kerületben. 1870-ben Maros-Vásárhely megválasztotta ellenzéki programmal, később a székely-keresztúri választó-kerület, melynek bizalmát 1881-ig birta, ekkor ismét kisebbségben maradt a kormánypárti jelölt br. Ssentkereszti Bélával szemben, a mikor a biharvármegyei Berettyó-Újfalu választókerülete választotta meg s annak haláláig képviselője volt. Minthogy a Történelmi Társulat engem br. Orbán Balázs tudományos munkássága méltatásával volt szives megbízni, politikai téren működését — bár az teljes busz évet töltött be, minden tehetségét lekötve s életerejét korán fölemésztve - csak megérintem, s méltatását másnak hagyom fenn. Meg kell említnem sajtó-perét, a mi életének igen fontos mozzanatát teszi. Székelyföldről írt nagy műve Marosszéket tárgyazó IV. kötetében a 158 162. lapon: »A Postaréten elhantolt vértanúk emléke« czím alatt leirta az 1850 —54-ki Kossuth-Makk-féle forradalomban résztvevő székelyek elfogatása és elitéltetése történetét, melyben Török János, m.-vásárhelyi ev. ref. tanár, Horváth Károly és Gálffi Mihály birtokosok, mint annak erdélyi főrészesei 1854. márcz. 10-én halálra Ítéltetve, a m.-vásárhelyi postaréten kötél általi halállal végeztettek ki s ott temettettek el, ápril 19-én Háromszéken más két bűnrészes szintigy végeztetett ki, 48-an 5-öt — 18 évi várfogságra ítéltettek, köztük 3 nő, bizonyítékok hiánya miatt fölmentettek 18-an, köztük két nő ; a forradalom fölfedezőjének Ivis-Görgényi Biró Mihály földbirtokost nevezte meg, a ki 1848 előtt Marosszélcen derék székbiró, azután királybíró volt, s árulását közfelháborodást tolmácsoló erős kifejezésekben s a bűnhöz méltó erkölcsi megrovással sújtotta. Biró ezért ellene sajtópert kezdett a pesti esküdt-biróság előtt, de az