Századok – 1890
Tárcza - †Giesebrecht Vilmos (1814-1889.) necrológja L. B. 86
TA1ÍCZA. 91 • A POZSONYI Kill. KAI H. FÖGYMNASIUM ÉBTESlTÖJÉ-beU SZÍlltéll az intézet története van programmúl előadva Pirchala Imi-e igazgató tollából. A pozsonyi kath. gymnasiumnak harmadfélszázados múltja van, a melynek történetét azonban csak érinti az iró néhány sorban. Részletesebben csak 1850-től 1861-ig ismerkedünk meg az intézet múltjával. Az 1850-iki év az addig egyik leghíresebb magyar iskolából német nyelvű iskolát formált, mi a növéndékek számát nagyon megcsökkentette. Szomorú évek virradtak az iskolára a Thun-féle rendszerrel, a melynek egy kis részéről gondos összeállításban, világos előadásban ad számot a dolgozat készítője, a ki egyszersmind figyelemmel kíséri az egyes tantárgyak tanítási körét, a jobbadán külföldről vándorolt tanárok egész munkásságát. Az eperjesi kir. kath. fögymnasium értesítőjé-ben Rllhy JÓZSeJ írta meg az intézet történetét, alapításától a jezsuiták eltörléséig. Epen egy század változatos képe vau tehát itt elénk tárva, beleillesztve a nemzet általános történetének keretébe. Érintve van a protestánsok küzdelme, mely a XVII. század második felében is folyvást izmosúlt e vidéken, mind a mellett, hogy az erősen megindúlt visszahatás másfelé sokat visszahódított a kath. egyház kebelébe. A protestáns rendek a XVII. század második felében Eperjesen alapították egyik leghíresebb tanintézetüket, mely a felsőmagyarországi evangelikus családok legtehetségesebb tagjait fogadta magába. A virágzásnak induló protestáns intézet azonban az ismeretes hadjáratok alkalmával a jezsuiták kezére bízatik. A jezsuitákat a mult század elején elűzik, de négy év múlva újra visszatelepülnek s innentől kezdve a régi virágzó intézetet kezdetleges fölszereléssel és személyzettel vezetik. Az iró, jóllehet nem egészen kidolgozott részleteket tár föl az intézet múltjából : mégis, mondhatni, legtöbb történelmi érzéket mutat a most említett öt társa közt. Mind az öt értekező írója vegyíti a feldolgozott részleteket a nyers anyaggal s egyik sem törekszik valami önállóbb egész alkotására. Legkevésbbé érezhető e törekvés a rozsnyói és győri iskolák történetének íróiban. A másik három úgy tünteti föl az illető intézetet, mint a magyar műveltségnek egy-egy szerény, de lassanként izmosodó patakját, a melynek csörgedezése a nemzet fejlődésének nagy folyójával érintkezett. Bár milyen kezdetleges írói tehetség mutatkozik is azonban ez értekezésekben, a tárgy szerencsés választása mindenesetre dicsérendő. — Még egy régészeti tárgyú értekezésről emlékezünk meg a most elmondottak kapcsán, mely — A pozsonyi ág. hitv. evang. Lyceum ÉRTEstTŐJÉ-ben olvasható a Schimko Dániel-féle régészeti gyűjteményről. Ezúttal a római érmekről értekezik Győrih Márton és pedig a bevezetésben a római érmészet fejlődéséről Halké, Mommsen, Grasse idevágó művei nyomán. Elmondja röviden a római pénzek fajait, származásukat, átváltozásaikat s úgy tér át az egyes példányok leírására. A lyceum éremgyűjteményének római osztályában jelenleg 86 db arany, 1366 ezüst és 3662 réz- vagy bronz-érem őriztetik. E tekintélyes számból csak 1654 db leírását nyújtja a mult évi
