Századok – 1890

Tárcza - Irodalmi szemle - 831

TARCZA. román jobbágyokkal sokkai lmmanusabban bántak földesuraik, mint Romániában a bojárok. — KÖZEGÉSZSÉGÜGYI SZEMLE néven új havi folyóirat indúlt meg ez évben dr. Oláh Gyula szerkesztése alatt. Habár a folyóirat feladatához híven, a mi tudománykörünkön kivül áll, nem egyszer láthatunk benne olyan közleményt, melynek történeti háttere minket is közelebbről érdekel, Ilyen pl. az okt. füzetben : a társadalom phílosophiája dr. Oláh Gusztáv tollából, s még inkább Nékám Lajos Sándornak a halottak eltakarításáról irott czikke, mely történeti áttekintést nyújt a különféle népek régi temetési szokásairól is. — A KERESZTÉNY MAGVETŐ f. é. szept.—okt. füzetében Kovács János Husz Jánost, mint a reformátió előfutárját méltatja röviden, tanainak főbb vonásaival. Végh Mihály a rávai unitárius egyház történetét fejezi be. — Az ARMENIA deczemberl füzetében arra a kérdésre felel »miben állott őseink eretneksége« s az egyetemi könyvtár gyűjteményéből fordításban közli az »Errores Ecelesiae Armenae« czímű kéziratot. Dáchán pasa életrajzát közli Szongott, s n. Artases uralkodásának leírását megkezdi Markovich. — Az UNGARISCHE REVUE novemberi füzetében közli Károlyi, Árpádnak a XXII-ik articulusról irott tanulmányát, mely az 1 604. 22. t. cz. keletkezésének történetét egészen új világításban állítja elő. Finály Henrik az apahidai leletről tesz jelentést illustratiók kíséretében. Marczali Henrik Louovics püspök római küldetését irja le saját naplója után, s Wosinsky Mór a lengyeli praehistoricus sánczmunkálatokat közli a leletek rajzával. A füzet végét a tudományos szakülésekről tett jelentések zárják be. IRODALMI SZEMLE. — A HORNYÁNSZKY VIKTORNÁL az Akadémia segélyezésével párhuzamosan megjelenő két nagy munkából »Magyar Nyelvtörténeti Szótár« • szerkesztik Szarvas és Simonyi) s a »Magyar irók élete és munkái« (irta id. Szinnyei József) két újabb füzet jelent meg : az elsőből a Il-ik kötet hetedik füzete, mely a mételytől—olvas szavakig s a másodikból az I. k. füzete, mely Bartalostól—Belleciusig terjed. Mindkettő az alapvető munkák közé tartozik. — »BUDAPEST RÉGISÉGEI« II. füzete gömöri Havas Sándor szerkesztésében megjelent. E füzet méltán sorakozhatik az első mellé, mert szakavatott tollak működtek közre, hogy a főváros területén talált műemlékeket stb. megismertessék a nagy közönséggel is, mely élvezetes olvasmányt s kimerítő tudósításokat nyer a 160 lapra terjedő füzetből. Az első czikk »Az ó-budai Fehér-egyház« Havas Sándortól, melyben azon eredményre jut, történeti adatok útmutatása mellett, hogy annak a mai