Századok – 1890

Könyvismertetések és bírálatok - -Y. -S.: A Bessenyey-család története írta Széll Farkas ism. 812

'816 TÖRTÉNETI IRODALOM. becses részleteket tartalmaznak úgy általában a hadműveletekre, valamint a kurücz tábor szervezete, viszonyai s a vármegyék és föld népének magatartására vonatkozólag. Nincs pénz, nincs kenyér ; kiéhezettek, rongyosak, fegyvertelenek a vitézek, nemes és zsoldos katona, ha jó módjával szerét ejtheti, megszökik a zászló alól, s megtörténik, hogy egy-egy ezred (pl. Ibrányié) más­félszáz emberre is leolvad. Ha felszedik a hópénzt, kereket olda­nak, mert a koplalást ki nem állják. Ez azonban a labanczoknál is körűlbelől így volt. A váradi hadi foglyok 1705-ben majd elvesznek éhen » mivel nsgos uram — írja Bessenyei — kétszer sillt (salvo honore dictum) ganéj os kenyérrel tartják szegényeket.« Az ezredes kapitány kuruczai pedig ugyanabban az esztendőben sárga tökkel delectálták magukat, a mitől bizony nem igen lelke­sülhettek, jó magának pedig gyakran úgy meglapúlt az erszénye, akár a »keszeg hal«. Arra, hogy a földnépét sarczolja, nem volt elég lelketlen, s katonáit is szigorúan bűntette az ilyen kihágá­sokért. A »mezitlábos bocskoros militia«, persze zúgolódott ellene, de Zsigmond úr — noha bizony szerette a teritett asztalt — inkább maga is nélkülözött, vagy szükség esetén adósságba verte magát, de szegény ember véréből nem akart élni. Kérte is több alkalommal Károlyit, hogy beteges öreg legény létére bocsássák már haza, hadd igazítsa inkább vármegyéje dolgait. Mindazon­által hű maradt zászlajához az utolsó pillanatig s mikor a nagy nemzeti mozgalom végső jelenetei a »majthényi páston« leját­szódtak, testestűl-lelkestűl kurucz lévén, még a szathmári béke­szerződés oklevelét sem irta alá. Ebben az időben a Bessenyey család birtokai már igen megfogyatkoztak. A Wesselényi összeesküvésben szereplő Mihály vagyona nagyrészét nótán vesztette, s nemsokkal utóbb a törzs­fészek Besenyőt is a hozzátartozó jószágokkal együtt elnyelte a háborús időkben nagy hirtelenül felszaporodott adósság, ugy hogy mire a kurucz ezredes behunyta szemét, egyetlen fiára alig hagyott többet, hogy épen tisztességes úri módon megéljen belőle. Pedig II. Zsigmondot, mint családja végső sarját, 10 gyer­mekkel — köztük 8 fiú volt — áldotta meg a gondviselés, de megfelelő vagyont nem adott hozzá, pedig felesége Ilosvay Máriá­nak Bereg és Ugocsa vármegyékben fekvő jószágai sem képeztek valami nagy uraságot, jó ha a számos tagból álló család szük­ségleteit az övével együtt fedezhették. Szabolcs vármegyében Berczelen lakott, itt születtek gyermekei s köztök az 1747-ik év folyamán György, ki irodalomtörténetünkben halhatatlan nevet szerzett magának, sőt föllépésével nemzeti fejlődésünknek új kor­szakát nyitotta és irányát jelölte meg. »Még ma is áll Berczelen a vén ház, melynek falai között a gondviselés öt adta nemzetének

Next

/
Thumbnails
Contents