Századok – 1890

Értekezések - DR. KOMÁROMY ANDRÁS: Thelekessy Mihály - V. közl. 775

782 KOMÁROMY ANDRÁS. javaira nézve. »Isten megsegítvén —- úgymond végezetre — nincs egyéb kívánságom hátra, mint hogy hazámért és királyomért a harczmezön áldozhassam fel életemet.« Október közepén már Magyarországban találjuk. Feleségének unoka testvére, Szunyogh Mózes tudósítja Thurzó Györgyöt, hogy hallomás szerint tizenharmadmagával átlépte a határokat, s most azon töri fejét, merre menjen, hogy üldözőit kikerülhesse. A jó sógor igéri, hogy kémeket küld nyomába s nagy lelkiörömére szolgál, hogy már alig van pénze Thelekessynek, mert főlovát 400 forintért vesztegette el, holott Lengyelországban 1000 írtnál is többet kapott volna érette.2) Thurzó azonban úgy látszik alaposabban volt értesülve a történtek felől s 1600. október 22-én írott levelében erős szemrehányást tesz egy ösmeretlen »nagyságos«-nak, a ki valószínűleg Szunyogh István volt, a miért Thelekessyt jószágán keresztül bocsátotta: »Ha úgy vagyon, az mint az emberek beszélik, csodálkozom az kgd dolgán, mivel kgd egy levelében nekem azt írta, hogy Thelekessy hire nélkül tizenharmadmagával.... ment volna és 6 gyaloggal által. Im pedig az lengyel szolgáiban megfogtanak és hozzám küldtek, azok másfelől azt vallják, hogy kgd egy Mirowsky nevű Thelekessy szolgája által végezett a manthiuai ló felöl vele, hogy kgd 225 forinton és két paripán vette meg Thelekessytől... és hogy Thelekessy egy nap és egy éjjel mulatott Bilskón az városban. Én láttja az Isten, hogy fölötte igen bánnám, ha úgy volna, kérem is kgdt írja meg, miben legyen ez dolog... ő felségének ha tuttára esik, gondolja kgd mi következhetik kgdre is. De én mégis hogy megmutassam az kgdhez való atyai jó akaratomat, ez tanácsot adom kgdnek, hogy mint Thelekessynek mondják ezen lengyel szolgái, hogy egy kis ládája maradott volna egy Kent nevű városban, mely Bilskón túl két mélfölddel vagyon, melyet ő Telekessy adott volna egy szeglet háznál lakó vén vendég fogadósnak kezében, melyben az ledniczei privilégiumok vannak stb.« — tanácsolja tehát Thurzó az ösmeretlen urnák, hogy a ládát tüstént hozassa el, küldje hozzá, hogy ő viszont a fejedelemhez küldhesse neve alatt, mert csak ezzel háríthatja el magáról a gyanút, »és ha eleit nem veszi így valahogy kgd. az dolognak, nem lesz mit tennünk, hanem ö felségének tuttára kell adnunk az ') Orsz. Ltár. Act. Thurz. Fasc. 7. nr. 16. Csak az aláirás Thelekessyé. 2) Árvái vár ltára 1600. ur. 726. A levél 1600. október 15-én Budetin várában kelt. Irja még, bogy a szóban forgó lovat »a quodam Polono iterum frater menu e,miH (?)