Századok – 1890

Tárcza - Irodalmi szemle - 751

TÁRCZA. 751 csesebb történeti rajzi» e füzeteknek »Yancsai István első magyar bíboros élete« Nogáll Lászlótól, a fennmaradt emlékekből állítván össze a XIII-ik században élt bíboros életére vonatkozó adatokat. — A KERESZTÉNY MAGVETŐ f. é. 3. és 4. füzetében JaJcab Elek Enyedi György XVI. századi unitárius lelkész és hitvitázó életrajzát írta-' meg, a ki Dávid Ferencznek lelkes tanítványa volt (f 1597-ben 42 éves korában), Kanyaró Ferencz magyarországi unitáriusok XVI—XVII. századi történetéből a VII-ik közleményt adja. — A TÖRTÉNELMI ÉS RÉGÉSZETI ÉRTESÍTŐBEN, mely a Délmagyarországi Muzeum közlönye, Karácsonyi az aradi prépostság és káptalan birtokairól, Milleker a verseczi szerb püspökségről irt czikkeket s Berkeszi a délmagyarországi külföldi utazók följegyzéseit ismerteti. Az Adattárban Baráti az 1731-iki bánsági összeírást s a püspöki birtokok 1701-iki följegyzését közli. A füzetet tárcza és egyveleg zárja be. — A BÁCS-BODROG vármegyei Történelmi Társulat Évkönyve Vl-ik évfolyamának Il-ik füzetében Jung Ferencz bevégzi Kis-Kőszeg monographiáját, Grosschmid leirja a bulkeszi árpádkori leletet, Érdújhelyi Újvidék mivelödéstörténetéről kezd meg egy hosszabb czikket, a III-ik füzetében Bende József Szent-Miska történetéről, Grosschmid Bácsvármegyének Zsigmond alatti sorsáról értekeznek s Iványi és Grosschmid Bács-Bodrog vármegye történeti irodalmáról készített öszszeállításukat folytatják. — Az ARMENIA 8 — 11. füzeteiben Szongott Alisán Leontius életrajzát adja, dr. Molnár beható tanulmányt kezdett meg Örményország őstörténelméről a várói ékiratok alapján, Simay Dádián herczeg és neje (szül. Széchenyi grófné) arczképeit mutatja be s Temesvári János Történeti koronánk drága kövei czím alatt nagyobb fontosságú okiratok közlését kezdi meg: egy 1692-iki s egy 1693-iki okmányt közöl jegyzetekkel s bevezetésekkel ellátva. — Az UNGARISCHE REVDE jul. — októberi füzeteiben Wosinszky bevégzi a lengyeli ásatásokról irt tanulmányát, Gindely »Bethlen Gábor történetéhez« czim alatt közli Bethlen második házassága s III. Ferdinánd királylyá választatása történetét, Beer Ágost a régi magyar zenéről értekezik, Csontosi befejezi Mátyás király arczképeiről irt tanulmányát, Pulszhj Ferencz a »renaissance és Mátyás király« czím alatt irt tanulmányt s Csergheő és Csoma Tornay János síremlékéről írnak. Mint e tartalom is mutatja, e folyóirat megoldja feladatát, hogy történelmi kutatásunk újabb eredményeiről tájékoztassa a külföldet. IRODALMI SZEMLE. — HEVESVÁRMEGYE TÖRTÉNETÉBŐL megjelent a II. kötet, Szederkényi Nándor Egerváros orsz. képviselőjétől. A vármegye 1886-ban határozta el, hogy hazánk ezredéves ünnepére a megye történetét megíratja. Balássy