Századok – 1890
Tárcza - Folyóiratok szemléje - 748
750 TÀKCZA. képét tárván fel az akkor iegyházpolitikai küzdelemnek ; — kiválóan érdekes és idó'szerü czikk. Szamota István mutatványt közöl »Régi utazások Magyarországon és a Balkán félszigeten 1054—1717'« czímü müvéből Wratislaw 1591-iki útleírását közölvén. A tárczában néhány történeti munka is van ismertetve. — Az AKADÉMIAI ÉRTESÍTŐ aug.—okt. füzeteinek főbb czikkei a következők: Az archaeologiai bizottság 1858 —1890. közti működésének méltatása, a magyar országgyűlési emiékék eddig megjelent tiz kötetének ismertetése, a classica-philologiai bizottséíg 1883 — 1890-ig terjedő munkálkodásainak átnézete, a » Történelmi Tár« tizenkét évfolyamának s az általa napvilágra hozott történelmi anyagnak méltatása s az akadémia által újabban kiadott könyvek, értekezések és folyóiratok ismertetése. — Az ERDÉLYI MDZEDM-EGYLET bölcselet- nyelv- és történettudományi szakosztályának kiadványai VII-ik kötetének V-ik füzetében megfigyelésre méltó czikket közöl Moldován Gergelytől »a román jobbágyok történetéből«, párhuzamot vonva az erdélyi s oláhországi jobbágyok sorsa közt, & bemutatva néhány oláh jobbágyok eladására vonatkozó okiratot. — Az ETHNOGRAPHIA f. é. okt. füzetében Baráti Lajos a bánsági német telepítések történetét kezdi vázolni, a bánsági volt tartományi kormányszéknek a mult nyáron az orsz. levéltárba került iratai alapján. Katona Lajos folytatja és befejezi a török-palócz párhúzamról szóló megjegyzéseit. Nagy Géza ethnologia és nyelvészet cz a. nyelvészekkel polezimál. Végül Thúry József ír Kis-Kun-Halas néprajzáról, tulajdonképen az ottani házassági szokásokról, közölvén a lakadalmi verseket. — A MAGYAR NYELVŐR sept, és oct. füzetében egyebek közt Alexics György a török elemeket a magyar- és oláh-nyelvben sorolja elő betűrendben ; Zolnai Gyula pedig Mátyusfóld(e) nyelvjárását ismerteti. — A KATHOLIKDS SZEMLE f. é. IV-ik füzetében dr. Mihály fi Akos a vallás eredetéről és fejlődéséről értekezik ; dr Bognár István : az új álláspont, módszer és irányelvek az ethikában cz. a. Pauer ethikai elméleteivel szemben fejtegeti az ő ellentétes álláspontját. Takács Sándor a nyelvújítási harcz történetében közöl »részletek«-et ; dr. Hada István pedig Molière és munkái ismertetését foytatja ; dr. Karácson Imre a párisi Commune által kivégeztetett Darboy párisi érsek végnapjait irja le egy franczia munka alapján. — A PROTESTÁNS SZEMLE f. é. III. füzetében két történeti tanulmány van : Kvacsala János a XVII-ik századi chiliasmus történetéről értekezik, Alstäd Diatribe-ját a Lux in tenebris-t s Drábik áttérését tárgyalván alapos ismerettel ; s Mitrovics Gyula Poóts András életrajzát állítá össze. A IV-ik füzetben Kvacsala értekezik Kalinka superintendens első 167 1-iki vizsgálati fogságáról, s Thury Etele Sibolti életét és munkáit ismerteti. — MAGYAR SIÓN VII—X. füzeteiben Erényi Károly folytatja tanulmányát Savonaroláról s Mohi az amerikai Orsolya-szüzekről. Legbe-