Századok – 1890

Könyvismertetések és bírálatok - PÓR ANTAL: Erler három munkájának ismertetése 740

744 TÖRTÉNETI IRODALOM. 743 mond — iratának czélja. Mely szavaiból kitetszik, liogy a schisma "történetét általános világtörténeti szempontból óhajtá megírni. És Nieheimi Detre e vállalatra nem volt épen alkalmatlan. "Utazott Prancziaországban és Olaszországban ; élt Németország­ban, Avignonban, Rómában és Nápolyban, a leghatalmasabb •olasz fejedelem székhelyén; része volt nagy eseményekben; csak­nem folytonosan a keresztény világ központjában,,a római curián tartózkodott, a hova akkor is, midőn az egyház ketté vált, az események szálai összefutottak : mindezen momentumok szellemi látkörét tágították. És habár állásánál fogva, mint scriptor és abbreviator, nem volt politikai tényező, alkalma még sem hiány­zott arra, hogy fontos eseményeknél jelen legyen, hogy értesü­léseit jó forrásokból merítse. Csakugyan azt tapasztaljuk, hogy minden érdekli őt : az események a jiémet rend tartományaiban, a zavarok Magyarországon, Nápolyban és Siciliában, az islam haladása s a német birodalom viszonya a szentszékhez. Azonban a politikai éles látás, a Pragmatismus kiszimatolása csak úgy hiányzik nála, mint a történetíráshoz megkívántató pártatlan nyugodtság s az arányok érzéke. Nem eléggé behatóan tárgyalja VI. Orbán megválasztását, mely, minthogy a schisma oka volt, alaposb előadást igényelt volna. Uralkodása első évei is silányúl tárgyalvák ; sok a hiba a korrend ellen ; a legfontosabb eseményt, a marinói ütközetet, •mely Orbánt Róma urává tette, hallgatással mellőzi. Ellenben személyes élményei Orbán szolgálatában, tartózkodása Nápoly­ban, Braunscliweigi Ottó, Johanna királynő férje vitézi tettei aránylag sok tért foglalnak el. Még kevésbbé elégít ki IX. Boni­fatius pápa története. Valamivel sikerültebb VII. Incze rajza, habár a történetíró itt is kizárólag a római eseményeket szemeli ki előadása tárgyáúl. A legnagyobb lékek azonban a II. könyvben támadtak az által, hogy Detre Francziaország igyekezeteit az egység helyreállítása körűi, a pápaságra oly fontos politikai ala­kulásokat Olasz- és Németországban, a Viscontiak emelkedését és bukását, az egyházi állam helyreállítását IX. Bonifacius pápa által, továbbá Venczel király letételét, s a helyébe megválasztott Rupert kísérleteit a császári hatalmat Itáliában megújítani — vagy nem is érinti, vagy csak alkalmilag hozza szóba. XII. Ger­gely pápa uralkodása kizárólag az unió szempontjából van kime­ríttőbben, de csak egy oldalról megvilágítva. A mit Detre XIII. Benedek pápa politikájáról, a franczia kormány, a franczia püspöki kar, a párisi egyetem igyekezeteiről tud, elégtelen arra, hogy a pisai zsinat létrejöttét megértsük. E zsinat viselt dolgai­nak rajza is vékony és rendezetlen, míg a szerencsétlen Gergely pápa utazásainak terjengő leírása okadatolva nincs, azonképen

Next

/
Thumbnails
Contents