Századok – 1890

Értekezések - DR. KOMÁROMY ANDRÁS: Thelekessy Mihály - IV. közl. 696

724 KOMÁROM Y ANDRÁS. ban, bogy a kamara meg lett volna elégedve a közvallatás eredményével, mert a legnevezetesebb kérdő pontokra annyi ember közül egy sem tudott kielégítő feleletet adni. A király szekereinek megrablásáról csaknem mindnyájan hallottak, mesés dolgokat beszélnek a híres óráról, de szemtanú nincs közöttük, bizonyságtételük nem terhelő Thelekessyre nézve, sőt igen sokan hallomás után azt vallják, hogy nem vett részt a sztrelnai merényletben.2) Azt is sokan tudják, hogy Lednicze tartományában több rendbeli gyilkosság követtetett el, de már az időt, helyet és személyt illetőleg egymásnak gyakran ellentmondanak. A Pukhón eltűnt Klestyánszki Jánost »úgy hallották«, hogy Thelekessy ölette meg, és a Vág folyóba a jég alá dobatta, de senki se meri állítani, hogy a történteket szemével látta volna, és tudomásuk alapjául csak a közhírt emlegetik. Épen így áll a dolog a Saífarich mostoha fia megöletésével, sőt a harminczadosnak egykori szolgája Mózes, kiről annak idejében megemlékeztünk, mint szemtanú határozottan azt beszélte, hogy a fiút nem maga Thelekessy, hanem valamelyik embere lőtte keresztül. A kir. salvus conductus megsértésének vádját tehát a közvallatás alapján igazolni nem lehet, ép oly kevéssé bizonyult be ez alkalommal Thelekessynek a gyilkosságokban való részvétele. A kir. jövedelmek háborgatásának vádját azonban néhány tanú vallomásából határozottan meg lehet állapítani, s egy pár jelentéktelen esetben Thelekessy bűnrészessége is kétségtelenül kitűnik. Ezért azonban még nem lehetett volna főben járó keresetet akasztani nyakába. Igen terhelő még rá nézve ns. Hosszutóthy János vallomása, a kinek több alkalommal birtokára törvén, jobbágyain hatalmaskodott, ütötte, vágta azokat s ökröket rabolt tőlük és az ő (t. i. Hosszutóthy) majorjából. A hatalmaskodás azonban tulajdonképen magánjogi vád, de nem is erről van szó. Vallja még tanu s vele együtt többen, hogy Thelekessy egy csapat fegyveres szolgájával Apponyi Péternek Mostenecz nevű faluját álli-A közvallatás 1600. augusztus 2-án vette kezdetét, és egy hétig szakadatlanul folyt. Thurzó György, Ostrosith András, Petrőezy Pál, Madocsányi János, a Balassák, Dersffyek, Apponyiak, Jakusith stb. jobbágyai hallgattattak ki ez alkalommal. Illésházy birtokain és Lednicze tartományában nem történt vallatás. Orsz. Ltár. Tört. Emi. B. 1600. aug. 2. (Act. Publ.) 2) Egyik tanu Liszán, másik Lutein helységben látta az óra kerekeit, továbbá arany ezüst darabokat annak szerkezetéből. Gáspárecz György azt vallja, hogy Bugyácz Miklóstól hallotta, hogy ennek testvére gyermekkorában Rovnán oskolázván, ott látta a császár óráját. A »/ama vulgarise igen nagy szerepet játszik.