Századok – 1890

Értekezések - DR. KOMÁROMY ANDRÁS: Thelekessy Mihály - IV. közl. 696

THELEKESSY MIHÁLY. (599 Inkei Loránth Ferencz magyar kamara tanácsos és tit­kár, Thelekessy unokahugát, Gregoróczy Yincze, Győr egykori parancsnokának Thelekessy Katától született leányát birta nőül. Az atyafiak sok ideig nem a legjobb viszonyban éltek együtt, mert Thelekessy István atyja végrendelete alapján testvérliugát kitudta az örökségből. Gyermekeikre azonban úgylátszik nem szállott át a gyűlölködés, és Loránth Ferencz már eddig is pártját fogta sógorának, ha egyszer-másszor meggyűlt baja a kamarával ; ilyen esetben különben is félretettek volna minden haragot, mert, Loránthéknak kevés hasznuk lett volna abból, ha a fiscus elko­bozza Thelekessy jószágait, ellenkezőleg épen arra számíthattak, hogy magban szakadása esetén az ő gyermekeik örökölnek majd utánna. Loránth Ferencznek mindenesetre számot kellett vetni a kamara hangulatával, mikor sógorát jó reménységgel biztatta s ha már akkor is rosszúl állott volna ügye, valószínűleg nem meri szolgálatát ajánlani, mert ismernie kellett Szuliayt, a ki irgalmatlanúl nyakát szegte volna csak puszta gyanújára is annak, hogy a kamarával perben álló félhez hajlik. Valószínűleg úgy lehetett értesülve, hogy Thelekessyt elmarasztalják, akkor aztán megalkuszik vele a fiscus fejváltságára nézve, a minthogy követ­keztetnünk is lehet, hogy eleinte ez volt a kamara szándéka, mert ugylátszik, csakhamar belátták, hogy az ellene emelt vád bajosan lesz igazolható. Talán épen ennek tulajdoníthatjuk a bekövetkezett szünetet, mert csaknem két hónap telt el az országgyűlés bezárása óta a nélkül, hogy az eljárást megindították volna, sőt úgy látszik a tanácsosok és jurisperitus férfiak között a felett is vita támadt, vajon a királyi jövedelmek zavarása czímén idéztessék-e meg Thelekessy, vagy csupán mint nyilvános gonosztévő vonassék kérdőre. Némelyek elválasztották, némelyek összekapcsolták e kettőt, sőt úgy látszik, olyanok is voltak, kik a főherczeg óhajtása szerint minden törvényes formát mellőzni kívántak. ') Már május vége felé járt az idő, a dolog azonban egy tapodtat sem haladt előre s minthogy föl nem tehetjük, hogy Thelekessy valamely titkos nagy befolyású jóakarója kedvezőbb fordulatot adott az ügynek, azt kell hinnünk, hogy a fiscus még mindig nem talált olyan támpontot, a mibe megvethesse lábát, és bizonyára fontos okokból huzta-halasztotta idáig is a pör felvételét. Mert hatal­masabb pártfogói egyáltalában nem voltak Thelekessynek, ellen­kezőleg sok embernek vétett, sokat megbántott, heves, szókimondó, 1) Erre mutat Thurzó válasza a helytartó levelére, 1. alább; továbbá a helytartónak szintén alább idézendő felterjesztése a főherczeghez az idézés módjára nézve. SZÁZADOK. 1890. IX. FÜZET. 46

Next

/
Thumbnails
Contents