Századok – 1890

Tárcza - Történeti könyvtár - 613

ti 614 TÁRCZA. — A Thurzókról Lengyelországban cz. a. nagyon érdekes kis történeti értekezést írt Lepszy Lénárd, adalékul — úgymond — a polgárság történetéhez. (Krakkó 1890. 19 1.) A Thurzókat a lengyelek a magokénak tartják, a mennyiben a család fényének megalapítója, a Lőcséről származó Thurzó János a XV. század második felében Krakkóban szerezte gazdagságát, a hol virágzó kereskedése volt s a lengyel királyi udvarnak és a főnemességnek bankárja vala. Nagy házat tartott Krakkóban, s a XVI. sz. elején már bárói czímét viselt Bethlenfalvi előnévvel, Laski körmöczi grófnak czímezgeti, a mennyiben a körmöczi és nagybányai pénzverés az ő kezében volt. Meghalt 1508-ban s a lőcsei nagy templomban temettetett el, hol díszes síremléke látható. Fiai Krakkóban tanúltak, a Jagellóegyetemen s kettő közülök püspök lett (olmüczi és boroszlai) a harmadik a magyar pénzverdék igazgatója, a negyedik Ferdinánd király magyarországi helytartója és az ötödik szepesi főispán. Mindezekről érdekes életrajzi adatokat találunk Lepszy munkájában, főkép lengyelországi összeköttetéseiket illetőleg. A krakkai Mária-templomban kápolnát és oltárt alapítottak, mely mai napig is az ő nevöket viseli. — A nagymartoni és fraknói grófokról Dr. Wertner Mórtól érdekes genealógiai és családtörténeti munkát adott ki német nyelven a bécsi »Adler« cz. heraldikai társúlat. Főérdeme, hogy nemcsak a hazai forrásokat használta fel, hanem az összes külföldi kútfők adatait értékesíti benne a genealógiai tanúlmányokkal kiváló előszeretettel foglalkozó és sok szép eredménynyel működő családtörténészünk. Kimutatja benne azt is, hogy a Perstein grófok azonosok Német-Újvár uraival. Nemzedékrendi táblázatot is nyújt a nagy-marton-fraknói grófokról 1198-tól egész 1447-ig. Az érdemes munka 86 lapra terjed. — Westrin Theodor »Philip Sadlers beskickning tili Siebenbürgen 1626.« (Sadler Fülöp 1626-iki Erdélybe küldetése) igen érdekes közleményt írt a Historisk Tidskrift 1890-ben, mely külön lenyomatban is megjelent. 1626. ápr. 19-én érkezett Sadler, a Gusztáv Adolf követe Udvarhelyre, honnan azonnal visszaindúltak. Először ápr. 21-én Segesvártt fogadta s kezdték meg a tárgyalásokat, melyeknek czélja Lengyelország megtámadása lett volna. Westrin e nagyfontosságú levélhez bevezetést irt, mely a Sadler küldetésére vonatkozó adatokat összeállítja. ZEissBERG-től egy nagybecsű kritikai jegyzetekkel s bevezetéssel ellátott okmánytár látott világot: a »Források Ausztria politikájához a franczia forradalom alatt« czímű gyűjtemény harmadik kötete, mely a baseli békére s Lengyelország 17 95-iki felosztására vonatkozó okmányokat mutatja be. E gyűjtemény kiadását még Vivenot kezdte meg s ennek halála után vette Zeissberg a munka folytatását kezébe. Összesen 237 okmány és levél van e kötetben, mely kimerítő név és tárgymutatóval is el van látva. E gyűjteményt a közös hadügyminisztérium segélyezése mellett a bécsi akadémia adja ki.