Századok – 1890

Tárcza - Irodalmi szemle - 608

ti 608 TÁRCZA. egy csomó könyvet bírál. A júniusi füzetben Erényi János Savonarola életrajzát kezdi meg, s Horváth Ferencz arról ir czikket, hogy milyen halállal múlt ki Luther Márton s arra a különös eredményre jut, hogy — öngyilkossággal. Az »Irodalom« czimü az erdélyi papság irodalmi működésének összeállítását kezdi meg. — A »Történelmi és Régészeti Értesítő«, mely a Délmagyarországi Muzeumnak Patzner István titkár által szerkesztett közlönye, ez évi Il ik füzetében Dr. Karácsonyi János az aradi prépostság és káptalan birtokairól, Pfeiffer Antal a piaristák temesvári társházának történetéről megkezdett czikkeiket folytatják, Millecker a verseczi püspökség múltjáról értekezik s Berkeszi összeállítja a múlt századi külföldi útazók feljegyzéseit Temesvárról. Az Adattárban a csanádi püspökség falvainak 1701-ben készített jegyzéke van közölve. — Az »Armenia« júniusi—júliusi füzetében Papp Mózes az örmény építészeti emlékekről ír, Molnár A. Harim bej párisi tartózkodását vázolja Jules Simon után, Govrik folytatja a bécsi mechitaristák ismertetését s Markovics Felső-Armenia leírását. E füzetek Csákány és Patrubány Gergely arczképeit is hozzák. — Az Erdélyi Múzeum-Egylet történettudományi stb. szakosztálya kiadványainak ez évfolyamából a III. füzet jelent meg a napokban, mely egy előbb megkezdett érdekes történeti közleménynek hozza a befejezését. Révész Ferencz értekezése ez a XVI-ik század kalandor diplomatája Gritti Lajos szerepléséről Magyarországon, a mely Gritti kormányzóságát, titkos terveit és megöletését mondja el az egykorú nyomatott források alapján. IRODALMI SZEMLE. — Az elhunyt akadémiai tagok felett tartott emlékbeszédekből négy újabb füzet jelent meg : Keleti Károly melegen irt emlékbeszéde Hunfalvy János felett, ismertetvén és méltatván a tudós érdemeit és eredményekben gazdag munkásságát. — Hollán Ernő Tóth Ágoston nyug. állományú ezredesről, a helyszínrajz és földkép készítésnek egyik első művelőjéről Magyarországon, ki egyetemen katonai szaktudományokat is adott elő, tartott emlékbeszédet. — Hampel József Paúr Iván, nagyérdemű régiségtudós felett tartott emlékbeszédében méltatja a régészet eme egyik úttörőjének munkásságát s tevékenységét ezen tudomány megalapításánál, végül archaeologiai és történeti értekezéseit állította egybe. — Dr. Czobor Béla Pauer János, székesfejérvári püspök felett tartott emlékbeszéde egész essay vé nőtte ki magát, melyben azon kor vallásirodahni vitáit is érdekesen írja le. Függelékben Pauer János irodalmi munkásságát állítá egybe. — »Szőnyi Benjámin és a hódmezővásárhelyiek 1717 —1794« czím alatt a Prot. írod. Társaság kiadványában becses monographia jelent ;peg Szeremley Samu tagtársunktól. A Szentek hegedűje a mult század