Századok – 1890

Tárcza - Repertorium a külföldi történeti irodalmból. Mangold Lajostól - 574

KÜLÖNFÉLÉK. 581 lense'ggel volt egybekötve és a lakosság több helyt nem igen tanúsított szívélyes fogadtatást. Az olmützi vasúti tisztviselők vonakodtak az udvart kisérő katonaságot tovább szállítani sat. Zeitschrift fúr Volkskunde. 1890. 5 — 6. fűz. Wlisloclri, Kinderspiele der siebenbürgischen und südungarischen Zeltzigeuner. I—II. — Prcxl, Besprechungsformeln der Rumänen in Siebenbürgen. The Academy. 1890. 932. sz. Morfill birálja Leger-nek új müvét: Iiistory of Austro-Hungary. Ht igei (Károly Tivadar), Der Umschwung der bayrischen Politik in den J. 1679 —1683. (Megjelent a müncheni akadémia értekezései között és külön lenyomatban. 1889. München. Franz. 116 old. 3 M. 50.) Szól ama indokokról, melyek Miksa Emmanuel bajor választófejedelmet arra birták, hogy a franczia barátsággal szakítson és I. Lipót császárral szövetségre lépvén, Bécs városának felmentésére siessen. — Bírálatot közölt a Leipz. Central-Blatt. 1890. 16-iki száma. Smolka, Über das Project einer Ligue gegen die Türken im J. 15S3. (Megjelent a krakkói akadémia értesítőjében. 1890. a februári füzetben.) Bruno Bucher, Die alten Zunft- und Verkehrs-Ordnuugen der Stadt Krakau. Nach Balthasar Behems Codex Picturatus in der Jagellonischen Bibliothek. (Gerold. Bécs. 1890. 20 M.) Számos XIV—XVII. korabeli, hazánkat is érdeklő oklevelet tartalmazó munka. ArcUvio Storico Italiano (III. köt. 1889. 224 — 226 1.) Giorgetti A., Archivio di stato di Firenze. Nuovi acquisiti di pergamene. Ezek között van egy Nápolyi László magyar trónkövetelőtől XII. Gergely pápához intézett levél is 1407. szept. 21-érői. Mittheilungen des Instituts für iisterr Gesch. Forsch. (XI. kötet, 1. füzet. 1890.) Tartalmából kiemelendő: Ottenthal Curialistische Finanzpläne für K. Leopold I. (86 s k. 1.). Szól az osztrák tartományok és Magyarország pénzügyi bajairól, a török hadjárat költségeiről sat. — A 184. oldalon a Katalog d. Bibi. der evangel, L. Kirche A. B. in Siebenbürgen (1889.) cz. műről birálat olvasható. Anonymi Gesta Francorum et Aliorum Hierosolymitanorum. Edidit II. Hagenmayer. (1889. 2. köt.) E fontos kútfőről nem volt idáig megbízható editió, a mennyiben sem a Bongars, sem a Le Bas-féle kiadás nem mondható kielégítőnek. E hiányon Hagenmayer, ki már Remete Péterről írt nagy monográfiája által szerzett jó hírnevet, jelen új müvével segített. Hazai dolgokról egyébiránt a Gesta szerzője csak keveset szól. Mindössze Kálmán királynak szentel néhány szót a II. fejezetben. Allgemeine Deutsche Biographie. Bd. XXX. 147 —148. füzet. Hazánkat érdekelnek benne a köv. czikkek : Franz Graf von Salmen (t 1875.) erdélyi politikus. Teutsch-tïA. — Johann Sam,bucus polyhistor, azonos a mi Zsámboki történetírónkkal ; e czikket Höcht; írta. Vivenot Alfred, Quellen zur Geschichte der deutschen Kaiserpolitik Österreichs 1790 —1801. Fortgesetzt von II. Zeissberg. 5. kötet. (Bécs.