Századok – 1890
Tárcza - Vegyes közlések - 532
TÁRCZA. 533-érkezett oda a törvényhatóságoktól ; nagyobb vitát azonban nem provokáltak, azért, mert egy értelemben volt akkor az egész ház, hogy a nemzeti becsület követelése, hogy az ország törvényhozása annak idején tegyen valamit és pedig olyat, a mi méltó a magyar nemzet honfoglalásának emlékéhez. Az akkori kormányelnök felszólalásában teljes készségét fejezte ki a háznak, a kormány nevében is, hogy annak idején kész lesz ez ügybenelőterjesztést tenni a törvényhozásnak ; sőt az állandó országház építésere• vonatkozó törvényjavaslat tárgyalása alkalmával az új országháznak, mint az alkotmány monumentális épületének esetleges felavatását vagy megnyitását is kapcsolatba hozandónak vélte az annak idején megtartandó ezredéves iinnepe'lylyel. Miután mindenki megnyugodott volt ebben, pártkülönbség nélkül és a kormány kebelében sem volt eltérés arra nézve, hogy valami emlékezetest kell tennünk: az egész ház elfogadta a kérvényi bizott1 ság azon javaslatát, hogy ama törvényhatósági kérvények a kormánynak adassanak át, oly értelemben leendő intézkedés végett, a minőre készségét az akkori kórmáuyelnök kijelentette volt. A volt kormányelnök azután a Magy. Tud. Akadémiához fordult a végett, hogy ez küldjön ki szakbizottságot, a mely lehetőség szerint történelmi pontossággal megállapítaná azon évet, a mely a honfoglalás jelzőjének lenne tekiutendő s mely a legalkahmasabb volna az ezredéves ünnepély megülésére. Szónok részletesen vázolja a szakbizottság munkálkodását, mely arra a véleményre jutott, hogy a honfoglalás 1894-ben ülendő meg. A honfoglalást egy alkotmányos nemzethez illően kell megünnepelni. Kérdi a miniszterelnököt, miként gondolkozik ebben az ügyben ? osztozik-e a volt kormányelnök kijelentésében? s szándékozik-e példáúl a közelebbi őszi ülésszakban, vagy a mikorra elkészülhet, előterjesztést tenni e tárgyban ? Mert bár igen örvendetesnek, véli az e tekintetben megindult társadalmi mozgalmat, de ezt még sem tartja elégségesnek ; mert az a nézete, hogy az államépítés nagy emlékünnepét az egész államnak meg kell ülnie. Az alkotmány ezredéves ünnepét csakis az alkotmány tényezője, képviselője : a törvényhozás határozhatja el és ez adhatja meg méltóképen a sanctiót, a koronának is helyeslésével, a tartandó országos iinuepélyekhez és maradandó emlékeknek megalkotásához. Gróf Szapáry Gyula miniszterelnök válaszában kijelentette, hogy ö is azon véleményben van, hogy a millenium ügye egyedül társadalmi úton el nem intézhető. 0 is tanulmány tárgyává teendi a kérdést s ennek eredményét légközelebb a ház elé terjeszti. — »Az ezredéves ünnepről« Thaly Kálmán az Egyetértés jun. 1. tárczájában figyelemre méltó czikket irt, országgyűlési felszólalása kiegészítéséül. Maradandó miiemlékek alkotására hívja fel a közfigyelmet. Ilyenek lennének : a Gellérthegyen építendő magyar Pantheon, a Csepelsziget északi szögletén emelendő Árpád szobra, s a honalkotás egyes kimagaslóbbepizódjaira vonatkozó emlékoszlopok pl. Pannonhegyén, Esztergom várán, Nyitra várán, vagy Zobor hegyén, Munkácson, Ungvártt, Pusztaszeren,. Kolozsvár körül, Buda várán s a zimonyi várhegyen.
