Századok – 1890
Könyvismertetések és bírálatok - TAGÁNYI KÁROLY: A Hunyadiak kora Magyarországon VI. k. írta dr. Csánky Dezső 499
503 TÖRTÉNETI IRODALOM. pítése által az ország legkietlenebb vidékei is benépesíttetnek, de az nem a czivilizáczió, hanem egyedül a várak érdekében történik, hogy élelmezésük könnyebb legyen. Zemplén megyében 23, Nógrádban 22 vár volt, s azért mégis sokkal nagyobb uradalmak voltak Aradban, hol 9, Zarándban, hol csak 7 várról tudunk, mert az egyes várakhoz tartozó falvak emitt sokkal számosabbak. Ennek tulajdonítandó, hogy míg Zemplénben 1 birtokosra 1'89 helység, Nógrádra 2*01, Zarándra már 2'68, Aradra pláne 3"71 helység esik. E külömbségek kulcsa : a sík földek aránya a hegyes vidékekhez az egyes megyékben. De nem mindig ; olykor más factorok a hegyi vidékeknek is más typust kölcsönöznek. így például a hegyes kis Pilis-megyében — mely a mai Pest-megye dunántúli részének felel meg — 1 birtokosra csak 0'87 helység esik, mert Buda és Visegrád, az ország s a dinasztia e két székvárosa köré csoportosul benne a sok birtokos, kik legtöbbnyire nagy urak. A nagy hegységű Mármarosban is csak 0"88 helység jut minden birtokosra. Itt az a magyarázata, hogy democraticusabb szervezetű fajok : oláhok és ruthének telepedtek oda, kik közt éppen ezért, a középkorban, társadalmi kiválás alig, nagy birtoktestek alakúlása meg éppen nem volt lehetséges. Szintén csak faji tulajdonságoknak köszönhető, hogy a legtöbb város (36) Szepesmegyében volt. Közvetlen utánna Zemplén és Bihar jőne 18—18 várossal, de csak szám szerint, mert ezekből 16—16, földesúri -hatalom alatt álló nem igazi, inkább csak mezőváros volt. Még rikítóbb az ellentét tehát, ha csak az igazi városokat állítjuk szembe. Akkor Szepesmegye 32 igazi városa után közvetlenül Abaúj és Szatmár megyék következnek 4—4, Pilis, Csanád, Sáros megyék 3—3 várossal! A sík földeknek viszont az a tulajdonságuk volt a középkorban, hogy rajtuk bármely nagy birtoktesteknek is szét kellett idővel mállniok. Ez történt az Arpádkorban az óriási királyi és nemzetségi uradalmakkal az Alföldön. Ilyen vidékeken találjuk tehát a birtokok legnagyobb megoszlását. Békés megye tűnik ki ebben leginkább, hol 1 birtokosra a legkevesebb 0'66 helység esik, de igazabbban Pestmegyét illeti meg az elsőség az 1 birtokosra eső 0'78 helység mellett is, mert míg Békésnek számbavehető igazi városa egy sem volt, egy oly nagy város, mint Pest, igen sok birtokost absorbeált. Külső-Szolnok, Csanád, Csongrád1 ) megyékben látjuk ezek után a legnagyobb birtok-megoszlást, s hogy számitásunk helyes, arra im ott az ellenpróba, hogy Külső-Szol-1) Itt a kedvezőtleu arányt csakis az adatoknak rendkívüli gyér volta okozza, de az egész kötetben ez az egyetlen megye, mely ilyen ok miatt a kellő világítást nélkülözi.
