Századok – 1890
Könyvismertetések és bírálatok - TAGÁNYI KÁROLY: A Hunyadiak kora Magyarországon VI. k. írta dr. Csánky Dezső 499
500 TÖRTÉNETI IRODALOM. munkának, főleg az ország déli vidékeinél, ahol a középkorban virágzó falvak százai mentek tönkre a török uralom alatt. A történetíró oly nagy nehézségekkel áll itt szemben, bogy gyakran az oklevelekből ismert 20—30 faluból a leggondosabb utánna járás mellett is, alig ötöt-hatot képes manapság, megállapítani. A birtokos-családok jegyzéke sem egyszerű felsorolás. Szerző, ha a genealógiai adatokat, mint szorosan nem ide tartozókat nagyobbrészt mellőzte is, annál tüzetesebben tárgyalja az egyes családok birtokviszonyait, a birtokszerzés elidegenítés egész történetét, illustrálva az illető birtokok előszámlálásával. Vegyük hozzá most már azt, bogy e kötet még csak első kötet, első kötete egész Magyarország történelmi földrajzának, melynek második kötete a Dunamenti megyéket, a harmadik pedig Erdélyt, Szlavóniát, Horvátországot és a kapcsolt részeket fogja tárgyalni, s végül a negyedik kötet a három kötet anyagát egy kimerítő tárgymutatóban egyesítendi, s ahhoz az egész munka alapján, annak koronájául Magyarország térképe lesz csatolva a Hunyadiak korában. Egy, mind méreteire, mind pedig fontosságára nézve, impozáns vállalkozással állunk tehát szemben, melyre a hazai történettudomány mai helyzetében, midőn levéltáraink óriási középkori anyaga igen kis részében ismeretes, csak mint. elérhetetlenre gondolhattunk. A m. tud. Akadémia történeti bizottságáé az érdem, hogy e vállalkozás mégis lehetővé lett. Néh. Teleki József grófnak ismeretes »Hunyadiak kora Magyarországon« czímű csonkán maradt műve adta meg rá az impulzust, az abból befolyt összeg az anyagi eszközöket. Thaly Kálmán fölszólalására határozta el 1886-ban az Akadémia, hogy Teleki művét befejezteti. Első sorban, annak földrajzi részéből megjelent csonka fél-kötet bevégzése került napirendre. Azonban csakhamar belátta a bizottság, hogy ezen, csupán a 60-as évek tudományos színvonalán álló munkálatot nem befejezni kell, hanem újra megírni; önálló széles körű kutatások alapján, méltóan oly munkához, mely ma •*Magyarország Történelmi Földrajza« czímét viselje homlokán. A bizottság Dr. Csánki Dezsőt bízta meg e nagy feladattal, kinek »Mátyás király udvara« czímű műve olvasóink előtt bizonyosan nem ismeretlen. Hogy a bizottság választása mily jó volt s liogy Csánki mily fényesen oldotta meg feladatát, arról mindenki már ezen első kötetből csekély fáradsággal meggyőződhetik. Szem előtt van benne mindaz, a mi csak a megítélés elé tartozhatik. Csupán kezünkbe kell venni könyvét s látni fogjuk, hogye rengeteg adattömeg mintaszerű rendszerbe van foglalva, hogy a
