Századok – 1890

Értekezések - Dr. HUNFALFY PÁL: A magyar nemzeti krónikák - II. közl. 458

A MAGYAR NEMZETI KRÓNIKÁK. 459 által »gyenge historikus létemet«, melyet már is kiösmertek bennem, vallom meg — hogy Timon Sámuel »Imago«-ját nem olvastam volt, mikor a »Székelyek« czímü munkácskámat közrebocsátottam. Az egyszerűen oda vetett értelmezéséről Timonnak nem vala tudomásom. Különben bizonyosan, már ezen állítása miatt is, munkáját idéztem volna. Mert ez, hogy Timon idejében (1734-tájban, mert Timon már 1736-ban halt meg) a Regéczi urodalomban a hegyek és erdők őreit székelyeknek nevezik vala, csakugyan nyomós adat, ha igaz a Timon állítása. Figyelmezve lévén az iróra s azt forgatván, látom, hogy kételkedik sokban, a mit mások nagyon könnyen elhisznek ; látom, hogy a mit saját tudomásából állít, azt el is lehet hinni. Bizonyosnak vehetjük tehát, hogy a Regéczi urodalomban az erdők és hegyek őrei székely nevüek valának. Nem is lehet azt »egyszerűen oda vetett értelmezés«-nek mondani, mert Timon az »Additamentum«-ban közlött első levelében, melyet Kassáról Apor Péterhez küldött 1735-ben, azt olvassuk: »Jól esik megtudnom, hogy a székely szónak magyarázatját Bay Miklós tanúsága is megerősíti. (Gratum mihi accidit, cum intellexi, sententiam meam de etymo vocabuli hujus Székely, quod nimirum custodem significet, testimonio quoque Michaelis Bay,l) in quadam parte Scythiae ante complures annos nuncii, firmari). Apor Péter sem lát vala különös hihetetlenséget a székely szónak abbeli magyarázatában, hogy őrt jelent. Timon állítását tehát, hogy a Regéczi urodalom hegy- és erdő-őreit székelyeknek nevezték vala, nem lehet hazudságnak venni addig, míg a Regéczi urodalomból származott ellenkező és biztosabb tudósítás által nem döntetik meg. (Lásd a »Századok« 1881. évbeli folyamának 97 stb. stb. lapjain a »Székely Kérdéshez« czímű értekezésemet, melynek jelszava: »Sokat újra kell tanúlni.«) íme került elé négy oklevél, ketteje 1585-ből, más ketteje 1615-ből és 1640-ből való. Az 1585 évbeli, latin oklevelek, a jászói, illetőleg leleszi Convent levéltáraiban vannak. A füzéri és regéczi várak urai (Báthori István és a Magóchiak) közt fennforgó föld- és erdő-határok kinyomozását illetik, melyet a >) Ki volt ez a Bay ? Lásd »Századok« II. évf. 582. 30*