Századok – 1890

Értekezések - RÁTH GYÖRGY: Aragoniai János - II. közl. 415

KÁTH GYÖRGY. ARRAGONIAI JÁNOS. 415 szaiban kijelenté, bogy a kalocsai érsekségről már előbb máskép rendelkezett, s rendelkezését többé vissza nem vonhatja, fog azonban utakat és módokat találni, hogy az esztergomi érseki czímet neki megszerezze. E felől teljesen biztos lehet. A mit egyszer megkezdett, azt sikeresen is fogja keresztül vinni. *) Ebben az ügyben mindkét fejedelem egyaránt folytonosan, s mind inkább erélyesb hangon sürgeti egymással homlokegyenest ellenkező kívánságaik mielőbbi teljesítését. így a császár Bécsből 1480. szeptember hó 2-áról kelt levelében hivatkozik ama gyakori kérelmeire, melyeket híve János esztergomi érseknek székébe visszahelyezése, s Mátyásnak javadalmai birtoklásától való eltiltása iránt a szentszékhez intézett. Ha pedig a király ellenszegülne, kéré az egyházi büntetéseknek ellene alkalmazását. A szent atya azonban jogos kéréseire mindeddig nem hallgatott, s azt elnézte, hogy az arragoniai bibornok az érsekség birtokába helyeztetvén, annak jövedelmét jogtalanul élvezi. Ismételten fordul tehát hozzá mint minden igazság kiítfejéhez, óvja meg az esztergomi érsek jogait, s ne engedje őt a maga nagy kárára, és a szentszék kissebbítésével, száműzésben bolyongani. Vagy ha ezt tenni nem akarja, legalább engedje meg, hogy az érsek a király és a bibornok ellen a pert törvényes úton megindíthassa.l) Viszont Mátyásnak levelei is, melyeket ama kérdésben a pápához intéz, eddigi lépéseinek eredménytelensége miatti felháborodását tükrözik vissza. (Jva inti 1480. deczemberhó 19-kén kelt levelében a szent atyát, hogy a császár és az esztergomi szökevény kérelmeire, melyekkel az utóbbi által minden igazságos ok nélkül hűtlenül elhagyott esztergomi egyház visszanyerése végett zaklatják, semmi olyast ne intézkedjék, a miből reá, vagy országaira kár vagy veszély háromolhatnék. Az egész világ tudja, hogy a megszökött főpap közte és Fridrik között minő viszályokat idéz elő. Mindamellett ő gyakran igyekezett vele megegyezni, s neki az érsekség átengedése végett tisztességes ajánlatokat is tett, de ez makacsságában megmaradván, még a pápa parancsait is megveti. Kéri ennélfogva ő szentségét, hogy a szökevényt a részéről már az arragoniai bibornoknak adott érsekséghez való minden reményétől végleg foszsza meg, mert inkább kész életétől megválni és egész birodalmát a legnagyobb veszélynek kitenni, mint sem visszahelyezésébe beleegyezni. Vagy parancsolja tehát neki, hogy vele egyezségre lépve az érsekségről egyszerűen mond-V. <3. Epistolae Matthiae Corviui, 25. 28. 29. 34. 39. 43. 46. 53. 56.; — és Teieky, Hunyadiak-kora. Okmánytár 659. és 701. sz. 2) Velencze, pacta sécréta, senato V. Busta 2 7, Mircse-gyüjtemény.