Századok – 1890

Értekezések - Dr. MÁRKI SÁNDOR: A középkor kezdete Magyarországon - II. közl. 396

MAGYARORSZÁGON. 413 A nyugati római császárság megújítása nem döntötte le a mépeket elválasztó falakat, ellenben a Clugnyból áradozó új szel-Hem s főleg a keresztes háborúk eszméje sikerrel működött ezen. Hazájok már földrajzi helyzeténél fogva sem zárkózhatott el e mozgalomtól, mely egy czélra egyesítette Európa összes népeit ; s a magyarok, kik a múlt században még zsákmány és kincs szerzése miatt dúlták Európa annyi szép vidékét, most megilletődve mentek maguk is harczolni egy eszme miatt, mely a hitért buzgó szív elégűltségén kívül egyébbel alig jutalmazhatta őket. A lovagság intézménye pedig, ha a francziák, olaszok és németek érzelmességét elengedték is belőle, s így ebben sem tagadták meg egyéniségöket, épenséggel megtetszett nekik. I. Béla. Bátor Opos és különösen szent László már korán képviselik nálunk a leventeséget, a regősök pedig a troubadourok könnyed szellemét. Az arab iskolák látogatója, II. Sylvester által koronával ékesített szent István pedig, írói hajlamaihoz méltóan, főiskolát alapít Veszprémben ; s míg ezzel megelőz nem egy, régibb kereszténységű országot, maga, mint Nagy Károly, meghonosítni kíván minden jó gondolatot, melyet Nyugat felől kapott. Szóval, a kereszténység proklamálása, melyre Magyarország a hún és avar birodalmak korában nem gondolt, az apró fejedelemségek időszakában pedig nem gondolhatott, Árpád nemzetét in médias res vezette, azt teljesen a középkor eszméinek hatása alá juttatta. Ha tehát vannak, kik az európai középkort határozott évtől számíthatják, a 476., vagy 800. esztendőtől, saját hazánk középkorának kezdetét mi nem kevesebb biztonsággal és szabatossággal tehetjük az 1000. évre. DR. MÁRKI SÁNDOR.