Századok – 1890

GRÓF SZÉCSEN ANTAL: Elnöki megnyitó beszéde az 1890. jan. 26-án tartott közgyűlésen 97 - THALY KÁLMÁN: Konstantinápolyi újabb kutatások a Rákóczi-emigratió koráról - I. közl. 1

TI IA Li Y KÁLMÁNTÓL . > »Lc Pőre Archiviste a découvert après votre départ (értsd : a zárdából) quelques papiers, qui vous intéresseraient. C'est un mémoire sur la conversion du Prince Tékéli; c'est l'inscription de la pierre tombale, qui se trouvait sur la tombe de la Comtesse Berchini.... « Természetes, bogy ily örvendetes tudósításra azonnal siettem le Galatába a Saint-Benoít-kolostorba, az illető papírok átvizsgálása s lemásolására. A lazarista rendnél ugyanis azon szigorú szabály áll fenn, liogy zárdáik levéltáraiba idegen --akár világi, akár egyházi férfiú nem léphet be, sőt még magok a rend tagjai is csak a fölesketett levéltárnok jelenlétében. így tehát én is, Fraknói is csak a terjedelmes könyvtárban búvárkodliatánk személyesen ; a rendfőnök és levéltárnok urak azonban a legelőzékenyebb készséggel kutattak fel az archívumban utasításaim szerint mindent, s a mi magyar vonatkozású iratot találtak: kihozták és rendelkezésemre bocsáták. Teli voltak e derék férfiak czéljaink iránt a franeziákat jellemző lelkes érdeklődéssel, udvarias segédkezési vágygyal, — sa leletek fölötti örömömben ők is osztozának. Kutatásaink legnevezetesbikét pedig — octóber 7-én — maga a konstantinápolyi patriárcha-helyettes, Monseigneur Bonetti palmyrai érsek s pápai internuntius ő excja is, — a ki szintén a lazarista rend tagja, — megtisztelé jelenlétével. Mindezeket kedves kötelességeműi tekintém a galatai Szent-Lázár rendház tiszteletreméltó atyáiról elmondani a magyar olvasó közönség előtt ; mert nemzetünkbeli történetbúvár csak ritkán tapasztalhat ily buzgó és meleg támogatást törekvéseiben messze, idegen földön, félbarbárnak tartott országban. (A civilisatiójával kérkedő német birodalomban pedig ugyan aligha !) •x A II. Rákóczi Ferencz, Zrínyi Ilona, gr. Bercsényi Miklósné s minden valószínűség szerint Rákóczi József berezegnek is hamvait sírboltjaiban rejtő galatai Saint-Benoît egyházat, e régi, román stylú, genuai építményt »Rodostó és a bujdosók sírjai« ozímű tanúlmányomban (külön-nyomat, 111 —112 1.) bővebben leírtam, s előadám, hogy romjaiból 1682-ben XIV. Lajos restau-1*