Századok – 1890

Értekezések - Dr. MÁRKI SÁNDOR: A középkor kezdete Magyarországon - II. közl. 396

398 A KÖZÉL'KOU KEZDETE bolgároknál. Ha törzsszerkezetök mellett is erélyesebb ellenállásra voltak képesek, ezt talán annak tulajdoníthatjuk, hogy magukhoz vonták e vidék hajdani gazdáit, az avarokat is, kik, részekre szakadtak s így mások is lehettek érdekeik a Duna balpartján, mint annak jobboldalán, hol megkönnyítették a magyarok munkáját. Az is lehet, hogy már elszlávosodott állapotban jutottak ide a bolgárok. Akkor kevés fejtörést okozhat, miért kellett a honfoglaló magyaroknak annyi szláv helynevet és más szót átvenniök. Bolgár szlovének mindenesetre gyarapították a magyarok szókincsét. A honfoglalás mondája szerént Ond vajda, megszállva az állítólag bolgár népű Duna és Tisza közét, szlávokkal emeltette Csorongrád, vagyis Csongrád földvárát. Ugy látszik mindenesetre, hogy ha ezek nem bolgár-szlovének, török-tatár származású avaroknak és bolgároknak a magyarok által fölszabadított szláv alattvalói voltak. Különben azt sem szabad felejteni, hogy a nemzeti hagyományok bolgárjai könnyedén mondanak le, Ungvár sikertelen védelme után, a Kárpátoktól a Zagyva torkolatáig terjedő részről, mi bizonyítja, hogy ott igen gyér lehetett a népesség. Magát a bolgárok fejét is titeli vezérnek nevezi a Névtelen, ki szerént csupán e déli részen került a sor komoly ütközetre. E vezér is a déli bolgároktól s a görög császártól kért segítséget. A magyar parasztok és a hegedűsök még a XIII. században is mesélgettek a duna-tiszamenti s a szávántúli bolgárokról. A néphagyományokat pedig büntetlenül egy történetíró sem fitymálhatja; ép oly kárára válnék, mintha túlbecsülné azokat. A Duna-Tisza közéhez hasonló viszonyok közt lehetett a Tisza felső és közép folyásának a Marosig terjedő balpartja, hol szervezett kazár birodalmat említ a Névtelen Jegyző. Csongrád, Bihar, Debreczen s más helynevek tanúsítják, hogy szlávok laktak valaha azon a földön, hol szlávokat most csak nagyon is elszigetelve, vagy egyáltalán nem találunk. Csupán a honfoglalás előtt lakhattak itten, a mi itt sem zárja ki azt, hogy török-tatár származású népekkel, kazárokkal élhettek együtt. A honfoglalás mondája maga is említi, hogy Zoard magyar vezér utóbb a bolgárok földjén telepedett le, holott tagja volt egy minden ponton győztes magyar seregnek ; s tette ezt akkor, ^ midőn, a Névtelen Jegyzőnél feljegyzett hagyomány szerént, Árpád Pusztaszernél már államnak nyilvánította az eddig elfoglalt területet. Ily népdetachementok tehát épen nem példátlanok a történelemben. Kazárokra utaló helynevek mai napig is vannak a Körös-Tisza-Maros közében s ha magyarországi kazarokról nem emlékeznek a byzanczi írók, ez még éppen nem érv arra, hogy ittenlakásukban kételkedjünk ; mert Dél-Oroszország vezérlő török-