Századok – 1890

Értekezések - Dr. HUNFALFY PÁL: A magyar nemzeti krónikák - I. közl. 377

A MAGYAR NEMZETI KRÓNIKÁK. 395 gába kételkedtek Fejér György és Engel. Mi lehetett hát annak oka, hogy elhitték a hunok ide-oda költözését ? Én azt vélem, leginkább az volt oka, hogy nem ismerték, nem is ismerhették a forrást, a miből a magyar krónika merítette a magyarok huniságát. Ezt pedig annál kevesbbé hajlandók valának nem hinni, mennél inkább csiklándozta hiúságukat a világot biró Attilának híre; mennél kevesbbé tetszett nekik a magyaroknak másféle eredete. A Nibelung-ének a németeknél is a XYI. és XVII. században, sőt a XVIII. század közepéig, el vala felejtve. A helvetiai Bodmer János Jakab ismeré föl először a régi német költészetnek nagy becsét, s adá ki Zürichben 1757-ben a »Chriemhilden Rache« czím alatt több részeit a költeménynek. De avval nem gerjeszthete nagy figyelmet a német tudósoknál. Csak Laclimann Károly dolgozatjai által lőn e században híressé a Nibelung-költemény Azt tehát sem Pray György — véleményem szerint a legkritikusabb latin történetíró — sem Engel Keresztély — nem ismerték ; s az újabb magyar historikusok sem vetettek reá ügyet. HUNFALVY PÁL. ') »Ueber die ursprüngliche Gestalt des Gedichtes von der Nibelungen Notli, Berlin, 1816.« — »Zu den Nibelungen und zur Klage, Berlin 1847.« — Teljes kiadás u. o. 1851. 20*