Századok – 1890

Értekezések - Dr. HUNFALFY PÁL: A magyar nemzeti krónikák - I. közl. 377

A MAGYAR NEMZTETI KRÓNIKÁK. 393 nak hiszi, a mit Kézai Simon mester az Olasz- Franczia- és Német országokban szétszórt «Skártéták«-ból (ex scartabellis) ezek közt tehát a Nibelungok — skártéta is volt — gereblyézett össze tudomány és józanság nélkül ; s a mit azután hasonló virtussal a bécsi krónika, Thuróczi és Bonfinius ismételtek, és még nagyobbítottak. Attila »Isten ostora = flagellum dei«, a VIII. századok előtti írókban nem fordúl elő ; Thierry szerint (Attila-mondák 16. 1.) a legrégibb emlék, melyben található, a sz. Lupus legendája a VIII. IX. században. Vájjon tehát a magyarok nemzeti hagyománya lehet-e, a mit Kézai Simonnál olvasunk, hogy miután a hunok királyukká tették Attilát, ez maga-magát »metum orbis, flagellum Dei«-nekhivatá ; s a mit a bécsi krónika, vagy a Chronieon pictum Viennense ismétel? De Thuróczi már így tudja Attila czímet : » Aihyla, filius Bendekucz, nepos magni Nemroth, nutritus in Engadi, Dei gratia rex Hunnorum, Medorum, Gothorum, Danorum, vietus orbis et flagellum Dei.i> Bonfinius tudósabb ember Thuróczinál, tehát jobban is tudja a történetet. »Attila a légiók praefectusait és a tribusok mestereit összehíván — így tudja Bonfinius — gyönyörű beszédet mond el előttök, mely így kezdődik : »Non sum nescius, commilitones, non modo regnum, sed potestatem unamquamque pro Deorum nutu et Providentia tradi.« S miután oly bölcsen szélt, mint akár Marcus Aurelius, így folytatja : »Egyéb is van, a mi nemcsak engemet bátorít, hanem titeket is késztet, hogy jó reménnyel legyetek felőlem. Anyám egy nappal születésem előtt álmában egy derék fiút szült, a mint maga sokszor elbeszéllette nekem, a kinek oldalához egy kardot kötött az égről leszállott Mars, s az isteni boszúnak ostorát adta kezébe. Sőt szerencsés születésem után alig tizennégy év mult el, hogy egy pásztor a réten talált Mars kardját elhozta nekem. Kapván ezt a jelvényt, a jóslók jövendölék, hogy én királyotok leszek, az emberek bűneinek bírája és a nemzetek győzője.« (Decas I. liber II.) Hol vette Thuróczi Attilának czifra titulusát, hol Bonfinius annak még czifrább oratióját ? vájjon a magyar nép szóhagyományából-é ? Ezt csak ugyan józan ember nem hiheti. Azt írtam e hosszú értekezés elején, hogy minden hagyo-Százabok. 1890. V. Füzet. 26