Századok – 1890

Értekezések - Dr. HUNFALFY PÁL: A magyar nemzeti krónikák - I. közl. 377

A MAGYAR NEMZTETI KRÓNIKÁK. 383 hogy 570 után a keleti gótok királya, Theodorik, jut belé, mint Attilának leghívebb vasallusa; s az által, hogy Ohrodhild a burgundok második uralkodásának megsemmisítője. így a boszúállás indoka megváltozik ; Gudrun helyett Krimhild nem Attilán, hanem saját testvérein tölti ki boszúját. Chrodhild ugyanis, burgund-királyi leány, mint frankok királynéja, saját nemzetsége ellen buzdítja fel a fiait. így vész el másodszor 583-ban a burgund uralkodás.*) Ennélfogva a monda ekképpen alakúi : Burgundiában Dankrat a király, Ute a neje. Gyermekei három királyfi: Günther, Gernot és Geiselher (Gisler), meg a szép Krimhild. Németalföldön uralkodik Zsigmond ; ennek fija a vitéz Sigfrid az éjszaki mondában Sigurd. Neje Krimhilcl lesz ; Günther pedig az iszlandiai Brunhildet nyeri meg, de Sigfrid alakosságával, mint az előbbi mondában Gunnan nyerte meg Krimhildet Sigurd alakosságával. A burgundi Krimhild összevész az iszlandiai Brunhilddel, s ez boszúból a tronjei Hagennel öleti meg Sigfridet. A sokáig gyászoló özvegyet Attila kéreti feleségül. Pilgerin passaui püspök (971—991), Géjza nagyfejedelem (972—995) kortársa, a magyarok térítésén fáradozván, ezt az egész új országot püspöki megyéjébe óhajtja vala foglalni, s ha érseki méltóságot nyerne, a salzburgi érsekségtől függetlenné válni. Azért 974-ben VII. Benedek pápának terjedelmes levelet írt, a melyben magát a lorchi egyház szolgájának (Sanctae Laureacensis ecclesiae humilis servitor) nevezi, s a melyben a magyarok között sikeresen folyó térítést nagyon kitűnteti. A magyar előkelőkből mintegy öt ezer vette már föl a keresztséget, úgymond ; a mindenünnen oda hurczolt keresztyén foglyok szabadon keresztelhetik gyermekeiket s építgethetnek egyházakat ; mert a pogányok és keresztyének békében élnek egymás mellett. Küldje meg tehát neki a pápa a palliumot, melyet elődjei is mint lorchi érsekek bírtak volt s erősítse meg egyházának kiváltságait, melyeket ') Én Henke Oskar előadását követem : Der Nibelungen Not. Nach Karl Lachmann's Ausgabe übersetzt, und mit einer Einleitung versechen. Barmen, 1884,