Századok – 1890

Tárcza - Folyóiratok szemléje - 372

372 TÁRCZA. FOLYÓIRATOK SZEMLÉJE. A Hadtörténeti Közlemények Il-ik száma ápr. 6-án jelent meg, mint Mátyás király halálának négyszázados évfordulója alkalmából kiadott emlékfüzet. — A szöveget Mátyás király arczképe előzi meg a bécsi ambrasi gyűjteményben levő eredeti után készítve. A nagy király emlékét méltató két oldalnyi bevezetés után Mátyás királynak Fraknói Vilmos által írt életrajzából (mely egész terjedelmében a Történeti Életrajzokban jelenik meg) Mátyás királylyá választása van közölve. Ezt követik Mátyás király hadjáratainak hadtörténelmi részletei a szerkesztő Rónai llorvátli Jenő tollából. Rövid vázlatát nyújtja ebben az ismert források alapján Mátyás egymást sürün követő hadjáratainak, külön fejezetek alá foglalván a cseh rablók, a Frigyes elleni, a török háborúk, az erdélymoldvai, a «seh, a cseh-lengyel s a két osztrák hadjárat rövid történetét. Csontod János a Mátyás király könyvtárában létezett hadtudományi könyvekről ír, méltatván az eddig ismert 130 Corvina között előforduló négy hadtudományi munkát. — Ilazay Samu : véderő alkotmány, haderő és harczászat Mátyás király alatt — czímmcl ír hadtörténeti tanulmányt, mely abbau culminál, hogy Mátyás harczrendje általánosságban a római légiókéhoz hasonlít, de a csapatok elrendezése ennek keretében az ö eredeti eszméje volt. Huszár Imre Mátyás király fekete seregéről ír inkább rövid elmefuttatást, mint hadtörténeti értekezést (5 lapon). Korda Dezső, Párisban élő hazánkfia, Mátyás ama pajzsáról ír, melyet a »Musée d'Artillerie« őriz, a hová vétel utján került, Napoleon egyik lovasvezére, az isztriai herczeg fegyvergyűjteményéből (két képpel). A franczia catalogus erre vonatkozó része ismert franczia alapossággal Hunyadi Jánost Oláhország fehér lovagjának nevezi, V. Lászlót szeretője által mérgezteti meg, Mátyást 1392-ben 28 éves korában halatja meg. A paizson lévő czímerek azonban ez alapos catalogusnál jobban igazolni látszanak a műtárgy eredetiségét. — A Tárcza hadtörténeti apróságaiban szintén Mátyás király életéből közöl érdekes reminiscentiákat, — és hadtörténetének bibliográfiáját (Mangold Lajos gondos összeállításában.) A hadtörténeti okmánytár is Mátyás levelét közli az otrantói vállalatról 1481-ből (Közli: Kőszeghy Sándor.) Az Akadémiai Eetesitö márcz. füzete legelőbb a Teleki- és a Karácsonyi-jutalom eredetét s eddigi eredményeit eleveníti fól, majd az irodalomtörténeti bizottság működéséről és kiadványairól szól ; aztán az Akadémia kiadásában ujabban megjelent munkák közül Szádeczky Lajos székfoglaló értekezését : a czéhek történetét Magyarországon méltatja. A folyóiratok szemléje az Akadémia kiadványaiként vagy támogatásával megjelenő időszaki tud. folyóiratokat ismerteti. Végül kivonatokat közöl a februári akadémiai üléseken felolvasott értekezésekből, melyek a következők : Az aranyos-széki mohácsi nyelvemlékek Hunfalvy Páltól ; kisázsiai török népregények dr. Kunos Ignácztól ; Taras, Syrakusa, Akragas