Századok – 1890

Könyvismertetések és bírálatok - H. P.: Alternativák a rumén ethnologiához írta Hermann A. 353

354 TÖRTKNET1 IRODALOM. dést és fejlődést látnak. Melyik perspectiva örvendetesebi), biztatóbb ? Bizonyosan az, melyet a való történet nyit meg. Azt lehet gondolni, úgymond Hermann Antal ilr, hogy az ilyen fajta elmélkedések akadémiai természetűek, nincsen gyakorlati jelentőségök. Pedig ez nem így van. A történelem nemcsak történet, azaz történetes, véletlen események lánczolata, — az szerves fejlődés, mely a természetes és történeti viszonyok között, tehát más népekkel való érintkezésben is, halad, sőt ezen természetes alapról elszakítva, okvetlenül elsenyved. »A. rumén nemzet most, úgymond Hermann Antal, igen válságos ponton áll ; most kell megválasztania haladásának eszközeit, útját. Hogy elhatározhassa magát, milyen irányban haladjon, tudnia kell, mely irányból jött.« — Igen helyes szók. De bizonyosan siket fülekre találnak. Hiába mondja H. A. a ruméneknek, hogy oktalan nagyzástól, nemzeti hiúságtól elvakítva, megtagadni népe kicsiny eredetét : az vakmerő nemzettagadás. A saját nemzeti hiúságukat a franczia irodalom is buzdítja, helyesli. »Corriger la fortune« mondja arról a franczia nyelv, a ki anyagi állapotján nem becsületességgel, szorgalommal igyekszik segíteni, hanem olyan módon, melyet a köztisztesség nem javai, s a büntetőtörvény el sem tűrhet. »Corriger 1' histoire«, azt teszi feladatává némely franczia író a rumének pártolásával. így Quinet Edgar, a ki megbizonyítja, hogy Trajanus csak azért hódította meg Erdélyt, hogy fészke és széke legyen az egykor virágzandó Dako-Iiomániának. Fordítója »Yincentiu Pop, advocat in Debelin1)« mondja is, hogy ezen rövid munkát minden rumén házban kellene találni, mert ismerteti a rumén nemzetiséget és történeteit, s felköltheti a nemzetiségi érzést, és »ambitió«-t. Hasonló szellemű munka »Les origines de l'histoire Roumaine par A. Ubicini ; revii par Georges Bengesco, Paris, Ernest Leroux, editeur, 1887.« Csak két mutatvány az igen-igen sokból. Ezek siketté teszik a ruméneket a való históriának szava iránt, mely fájdalom, nálunk csak az újabb időben kezdi magát hallatni, s minthogy nálunk is históriai mesékbe ütközik, itt sem hallják nagyon szívesen. H. P. Az »Istoira Romanilor de Edgar Quinet« Temesvárott nyomatott, 1886. Jebelin tehát magyarországi helység lehet, melyet a Ilelységtárakhan nem találok. Bizonyosan eloláhosított helynév, mint az ismeretesebb Timisóra = Temesvár.