Századok – 1890

Értekezések - Dr. MÁRKI SÁNDOR: A középkor kezdete Magyarországon - I. közl. 311

MAGYARORSZÁGON. 327 rokig, magában ibglalta a Vág balpartján, a meghódított népek számára alakított nyitrai püspökséget is. Csakhogy öttől megfosztotta a kissé ingatag természetű fejedeleni s helyébe Wichirujet nevezte ki ; s úgy látszik, 879-ben az ő kívánatára jelentette ki VIII. János pápa, hogy Method szlávűl énekelheti ugyan a misét, de azonnal latinál kell énekelnie, ha a fejedelem vagy más főember úgy kivánná. Nagy lehetett ott a pogányság, hol a pápa ennyi engedményt tett. IX. János pápa állítólag már határozottan megtiltotta a »barbár« nyelven való misézést, melyet csak görögül vagy latinál szabad végezni; szláv csupán az egyházi szónoklat nyelve lehet. Sőt a Method halálát követő évben, 886-ban Szvatopluk egyszerűen kikergette Method legkedvesebb szláv papjait, Gorazdot,, Kelement stb., kik a mesterök által szláv nyelvre fordított bibliával most a bolgárokhoz menekültek. A szláv irodalom e szerént ép úgy hazánk földén kezdődött, mint sokkal utóbb a románoké. Amannak azonban a határokon túl kellett menekülnie, hogy niegizmosodhasék. Mint a liturgia nyelve, a szláv a Vág vidékén csak 10—12 évig s így oly rövid ideig szerepelt, hogy állandóbb nyomokat nem is hagyhatott. Még a 899. évben is halljuk ugyan emlegetni, hogy a morvák a szláv istentisztelethez ragaszkodnak \ más részök azonban megmaradt a pogányságban, az akkor feltűnt pogány magyarok módjára borotválta fejét, legkésőbb 907-ben pedig a pozsonyi csatával birodalmuk is megdőlt a honfoglalók csapásai alatt. Sem elég keresztények, sem elég európaiak nem voltak tehát, hogy mai hazánkban a IX. században a középkor eszméinek képviselőiül ismerhetnők el őket. Képtelenek voltak e szerént azoknak más néppel való megismertetésére is. MÁRKI SÁNDOR.