Századok – 1890

Értekezések - Dr. MÁRKI SÁNDOR: A középkor kezdete Magyarországon - I. közl. 311

MAGYARORSZÁGON. 315 lovasoszlopokkal támadjanak. Erre azt jegyzi inog egy jeles tudósunk, Pulszky, liogy »velük kezdődik, a középkor, melynél a csaták sorsát a lovasok döntik el. A kengyelvas és patkó vezeti be a lovagkort, a puskaagy és szurony az újat.« Azonban mindez még csak egy azon sok közöl, a mi együttvéve korszakot alkot ; s az avarok a lovasság előtérlie-tolásával csak járúltak egy újabb idő színének megadásához ; ugyanazon írónk által hangoztatott »alacsony turáni fokon álló« műveltségöknél fogva azonban nem igényelhetnék, hogy rajtuk kezdjük a középkort, melynek elejét a tudósok még most is három század tág keretén belül keresik. A középkor hadviselése tekintetében mindenesetre őket, sőt elődeik közöl is már a liúnokat s utódaik sorában a magyarokat illeti meg az újítás érdeme. Érdekes volna azonban, ennek kapcsán, kutatnunk, hatottak-e ők egyebekben is Európára s hatott-e viszont ez ő rájok ? Rablóhadjárataikkal bizonyosan nem emelték a közmiveltseget. Azt a vádat, hogy idegenektől kicsikart kincseket halmoztak fel hazájokban, alig lehet általánosítni ; mert táborozásaikban mindenütt kiélt, feldúlt vidékekre s a Dél két félszigetét kivéve, iparban és kereskedésben igen gyöngén álló népekre akadtak. Szomszédaik nagyrésze, a népvándorlás hatása következtében, többnyire bizonytalan alapon nyugvó államokat képeztek, vagy épen csak akkor keresték megalakulásuk formáját. E bizonytalanságot kétségtelenül ők is elősegítették, másrészt azonban nem lehetett oly rengeteg az a zsákmány sem, melyet ily viszonyok közt élő népektől ejthettek. Sőt van adatunk, hogy az egyik avar király egy mérő aranyért sem adta ki az itjú longobárd fejedelmet, kinek védelmet esküdött. Ez pedig ép úgy jelenti a kapzsiság szünedezését, mint azon másik, hasonlíthatatlanul fontosabb tény, hogy a VII. századon kezdve felhagytak a nomád élettel — ós kerítéseik, vagyis gyűrűik közt nemcsak baromtenyésztéssel foglalkoztak már, hanem valóságos tanyai gazdálkodást is űztek. Ha néni állandó letelepedés, nem honalkotás, nein czivilizálódás vala czéljok, mikép magyarázhatnék az avarkor bámulatos földmunkálatait, a már említett gyűrűket vagy Ringeket s az Ördögárkát, vagy Csörszárkát ? Mindkettőnek eszméjét Ázsiából hozták magukkal ; Lóczy és más utazók legalább, kik Ázsia belsejében jártak, s kiknek szemléleten alapúló tudományos megfigyelései igen sok figyelmet érdemelnek, nem haboznak kijelenteni, hogy e találkozás több az egyszerű véletlennél. S lia az etlmograpliia számol azon lehetőséggel, hogy Amerika u. n. indiánjai, kik oly bámulatos moundokat, óriási mértani idomokat, állatokat stb. ábrázoló földmunká-