Századok – 1890
Értekezések - Dr. MÁRKI SÁNDOR: A középkor kezdete Magyarországon - I. közl. 311
A KÖZÉPKOR KEZDETE MAGYARORSZÁGOK K Ji S (") K Ö Z IJ E M É N Y. I. Azon évben, melyben Aquincum, a mai Budapest éjszaknyugati része, II. Vaientinianus felavatásakor az első koronázást látta, a távol keleten óriás népuiozgalom támadt. A Donon átkelve, akkor indult vándorútjára a bún nép. Az az adat, mely Aquincumban az első császári avatást jelenti, egyúttal utolsó is e város rómaiságára nézve. Pár évvel későbben már liúnok lovainak aczélkörmei csattogtak az utczák kövezetén végig. Az alkonyúló IV. század Pannoniájáról és Dáciájáról megdöbbentő képet fest Pannónia nagy fia, szent Jeromos. »Széltében, hosszában zsarolja — úgymond — rabolja és pusztítja a gót, szarmata, kvád, alán, hűn, vandal és markomán. Az egyház szolgáinak ép oly kevéssé kegyelmez, mint az apáczamonostoroknak. Lerombolja a templomokat, kidobálja a vértanúk tetemeit s az oltárhoz köti be lovait. Düledezik az egész római világ.« Akkor azonban, a mikor ő ezt irta, a mai Magyarország területén még nem dőlt meg egészen. Elpusztúltak ugyan, mint maga mondja, a városok, ki van öldösve a lakosság, sőt még a vadak, madarak és halak is kipusztúltak. Semmi mást nem látni ott, csak tüskéket és rengeteg, vad erdőket. S a rómaiság még sem omlott össze, a középkor még sem kezdődött el. A történelem nem tud a tárnokvölgyi nagy ütközetről, hol százhuszonötezer hun került volna az érdi száz halom alá ; de el kell fogadnia azt a tényt, hogy, Sirmiumot és Alsó-Pannoniát kivéve, a hún birodalom nem lépte át a Duna jobb partját. Leégtek és sokat szenvedtek egyes római városok, de megint csak fölemelkedtek. Attila néprontó hadai keresztűl-kasúl gázoltak Pannónia földén s a Balaton csapásának iránya már