Századok – 1890

GRÓF SZÉCSEN ANTAL: Elnöki megnyitó beszéde az 1890. jan. 26-án tartott közgyűlésen 97 - DR. WENZEL GUSZTÁV: A Frangepánok Magyarország történetében az Anjou királyok korában - II. közl. 289

302 A FRANGEPÁNOK MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETÉBEN STB. nak — miután kiváltatott ismét 8500 és később még 2000 aranyforintot, tehát összesen 10,500 aranyforintot kölcsönöztek.J

) S ez Katalinnak utolsó felemlítése hazánk történelmi kútfőiben. Frangepán Erzsébet pedig később Cilli-i Frigyes, Herman fiához ment férjhez. De ezen házasságnak is csak szomorú emléke maradt. Mert Erzsébet férjének saját keze által gyilkoltatott meg2) s anyja volt Cilley Ulriknak, kinek nevére történelmünknek csak árnyvonásai emlékeztetnek. Frangepán Jánosnak életpályája más irányok szerint fejlődött, mint melyeket bátyjánál Istvánnál láttunk. János t. i. 1352. Annával VII. Menyhért (Meinhard) görczi grófnak leányával lépvén házasságra3), ez által egészen más rokonsági és családi viszonyok közé jutott. Mert míg bátyja Olaszhon ügyei által volt igénybe véve, és csaknem egészen ezek körébe vonatott ; — János Déli-Németország akkor majd folytonos súrlódásainak lett részese, annélkűl azonban, hogy akár az egyik, akár a másik testvér, mint Horvátország leghatalmasabb főurai, a magyar koronának buzgó szolgálatában ne működtek, s a magyar király tántorítliatlan hívei ne maradtak volna. János történetében figyelembe veendő az, hogy ipjára vonatkozólag 1358. Raspurch vára Istriában említtetik, melyet ez akkor Corbaviai Györgynek elzálogosított. Azon fontos szerepnél fogva, melyet a kérdéses vár később Frangepán János özvegyének történetében játszott, szükségesnek látszik eleve már itt octavas festi Corporis Christi) 10,000 arany forint fejében Frangepán Istvánnak és nejének inscribálta (Fejér, Cod. Dipl. Hung. IX. köt. 3. r. 397.• 1.) ; mely inscriptio visszaváltására Zsigmond király a jogot 1392. Ilsvai Leustách akkor a királyi ajtónállók főmesterére, és Kapolyai János galicziai vajdára ruházta. (Az okmány eredetije őriztetik a magyar államlevéltár dipl. osztályában.) *) Az okmány, melynek eredetije a bécsi császári titkos levéltárban őriztetik, kelt Bihácson (Byhigii) »feria secunda proxima post festum Beati Michaelis a. d. 1405.« 2) "Windeck Eberhard, História vitae Imperatoris Sigismundi 129. fej. (Menckennél, Scriptores rerum German. I. köt. 1179. 1.) ') »(1352.) die 17. Octobris Anna Mainhardi VII. filia nubit Joanni Comiti de Yeglia et Modrusch « (A régi kézirati »Rationarium Goriciense« után gróf Coronini Rudolf, Tentamen genealogico chronologicum Goritiae Bécs 1752. 199. és 380. 11.