Századok – 1890

GRÓF SZÉCSEN ANTAL: Elnöki megnyitó beszéde az 1890. jan. 26-án tartott közgyűlésen 97 - DR. WENZEL GUSZTÁV: A Frangepánok Magyarország történetében az Anjou királyok korában - II. közl. 289

AZ ANJOU KIRÁLYOK KOFÁBAN. 295 keztében a Carrarák 1388. még Paduát is elvesztették. S ez volt oka, hogy Frangepán István az olasz mozgalmakba csaknem szintén belévontatott. Idősebb Carrara Ferencz hasonnevű fia, ifjabb Carrara Ferencz vagyis az u. n. Novello, családja hatalmi állását törekedvén visszanyerni, Visconti Galleazo János (az u. n. Comes Virtutum) ellen új szövetségek kötése és fegyveres segítség szerzése tekintetéből régi barátjaival keresett érintkezéseket, s e czélból több, nagy részben titkos utazást is tett. Törekvéseinek azonban csak csekély sikerét érte el, s oda jutott, hogy 1389. junius havában sógorához Frangepán Istvánhoz Modrusba kivánt menekülni. De a szerencse neki itt sem kedvezett. Mert Anconából Segniába tengeren átszállni óhajtván, kedvezőtlen szelek által az olasz'parton visszatartóztatott, úgy hogy a velenczeiek által majdnem elfogatott, s csak nagy nehezen szállhatott ismét partra Ravennában. Innen azután a f'lorencziek által buzdítva, Livornón át utazott Münchenbe István bajor herczeghez, ki Visconti Bernabo leányát, Tádéát (Thadaea) birta nőül, s kit a tervezett szövetség számára megnyerni annál inkább remélt, minthogy nejének unokatestvére, Galleazo Jánoshoz kiengesztelhetetlen gyűlöletességgel viseltetett, s az ez által 1385. ipján és sógorain elkövetett kegyetlen méltatlanságértx) ellene bosszút forralt.2

) István bajor herczegtől csakugyan azon Ígéretet vette, hogy a Visconti Galleazo János elleni szövetség segítségére fegyveres erővel fog Olaszországba jőni. Mikor azután innen Modrusba sietett nővéréhez és sógorához, ki akkor köszvényben szenvedett : ezek őt a legnagyobb szivélyességgel fogadták, és jó reménynyel biztatták3) ; sőt Florenczből és Bolognából azon ') Leo Henrik, Geschichte der Italienischen Staaten III. köt. Hamburg 1829. 328. s) Gataro Chronicon Patavinum (Muratorinál, Her. Ital. Script. XVII. k. 754. sk. 11.). — Cittadella id. m. II. köt. 173. sk. 11. — Yerci J , Storia della Marca Trivigiána XVII. köt. Yelencze 1790. 75. 1. — Sismondi Histoire des Républiques Italiennes du M. A. IV. köt. Brüssel 1838. 114. 1. s) »Fu fatto intendere a Madonna Catterina sua sorella, come egli (Francesco Novello) era giunto, la quale subito con moite donne il venne a visitare. E giunta con moite lagrime teneramente il Signore abbraccib, e per buono spazio stettero l'uno e l'altra, che mai non si poterono parlare. Ma ristorati aliquanto gli spiriti, insieme a mano a mano ragionando andarono nel castello, ove era il Conte Stefano suo marito infermo di gotte, il