Századok – 1890

Tárcza - Folyóiratok szemléje - 279

TÁRCZA. 279' FOLYÓIRATOK SZEMLÉJE. — Akadémiai Értesítő czím alatt a folyó évvel egy új folyóirat indult meg, Szily Kálmán főtitkár szerkesztése mellett, a melynek hivatása, hogy havonként beszámoljon az Akadémiának nemcsak üléseiről, hanem kiadványairól és a segítségével megjelent munkák és folyóiratokról is. — Eddigelé a főtitkár évi jelentése volt az, mely az ünnepies közgyűlésen rövid foglalatban áttekintő képet nyújtott egy-egy év eseményeiről, az Akadémia munkásságáról. Ez a vázlatos áttekintés ma már nem képes felölelni az Akadémia sokoldalú és nagyterjedelmű működését. Ez indította az Akadémiát azon határozatra, hogy havi folyóiratot ad ki 3 — 4 ívnyi tartalommal, mely minden hó 15-én jelenik meg s az Akadémia munkásságáról tájékoztatja a közönséget. Akadémiai tagok, tud. társúlatok, olvasó körök és casinók kívánatra ingyen kapják, magánosok évi 3 frt előfizetési árért. Ez első füzet közli az akad. tagok és bizottságok névsorát és eddigi munkásságuk áttekintését; a konstantinápolyi küldöttség jelentését ; gr. Széchenyi Istvánnak az Akadémia birtokában lévő kéziratai méltatását ; a legutóbbi Kóczán-pályázat eredményét és bírálatát ; a Budapesti Szemle, a természettudományi könyvkiadó vállalat ismertetését s Ballagi Mórnak »Magyar szókészletünk ortholog szabályozása és az iskola« ez. a. tartott felolvasásának kivonatát, s végül a lejáró pályázatokat. — A Il-ik füzet az Akadémia 1890-ig elhunyt belső tagjai névsorát közli, majd a nagy és mellékjutalommal eleitől fogva kitüntetettek lajstromát (legtöbb ször — négy ízben — Vörösmarty nyert jutalmat ; 3—3-szor Arany János, Horváth Mihály és Szalay László). Ismertető értekezések a Magyar Nyelvőrről, a Nyelvtörténeti Szótárról és a Nemzetgazdasági Szemléről szólnak. Kivonatokat a januári felolvasásokból olvasunk : a magyar nemesség és birtokviszonyai a mohácsi vész után, Acsddytól ; a XIV. sz. pápai tizedjegyzékek egyházgeografiai jelentősége, Ortvaytól ; a föld vonzása különböző anyagokra, br. Eötvösiül. Az ülések jegyzökönyvei s az akadémia költségvetése fejezi be e füzetet. — Etiinoorapiiia cz. a. az újonnan alakult néprajzi társaság havi értesítőt ad ki dr. Réthy László szerkesztésében, melynek 1-sö száma f. évi jan. 1-én jelent meg. Közli az alakuló gyűlésen tartott beszédeket, felolvasásokat, Hunfalvi és Jókai elnöki megnyitóit, Hermann titkári jelentését, József főherczegnek a czigányokról írott nagyon érdekes dolgozatát, Réthy Lászlótól egy újabb történeti hypothesist a székelyek eredetének megfejtésére, mely szerint a székelyek nem lehettek mások, mint vagy a bessenyők egy ága, vagy az Etelközben künn maradt népfelekezet, mely a kunok beütései alkalmával vonult Erdélybe. A Il-ik füzetben is találunk egy történelmi érdekű dolgozatot Réthy Lászlótól, a ki a hunok állítólagos utódairól a svájczi Wallis kantonban ír s a hagyomány alaptalanságát bizonyítja, — a helyszínén tett tanúlmányai alapján. A III. füzetben ugyancsak a szerkesztő Traján Decebál-traditiók az oláhoknál cz. a.