Századok – 1890

Tárcza - Irodalmi szemle - 276

TÁRCZA. 277' • ezek hazánk legújabb történetéből, melyekből összefüggő teljes képét nyerheti az olvasó ez örökre emlékezetes korszak történetének. A vaskos kötetek ára külön-külön 5 frt. Győrött jelenik meg. — A Magvak Nyelvtörténeti Szótárból megjelent a Il-ik kötet 2-ik füzete, mely a »kékes« szótól »kiváncsi«-ig terjed. E nagy hiányt jwtlö vállalatot ismételve ajánljuk olvasóink figyelmébe. — Erdély megszerzése I. Ferdinánd által 1551-ben és Fráter 'György élete czímmel egy német munka jelent meg Bécsben Hübet- Alfoustól, a ki társulatunknak is tagja. Eredetileg az Archiv für oest. Geschichte hasábjain látott napvilágot s később mint külön-nyomat. — Tüzetesebben ismertetni szándékozván, itt csak jelezni kívántuk e magyar történeti munkát, a mely a magyar források teljes felhasználásával nagy ^apparátussal készült. — A Kisfaludy-Társaság Evlapjaiból az új folyam 23-ik köteteként jelent meg most az 1888—89-ik évi. A hivatalos közlemények után nagybecsű irodalmi munkálatok teszik értékessé e 223 lapnyi kötetet. A legeszmedúsabb benne kétségen kivül gr. Szécsen Antal tauúlmánya, •Rafaelről, a melyben kitűnő essai-istánk tiszta és mély Ítéletét ép úgy ragyogtatja, mint a mily finom érzékű műbírálónak és széles látókörű műtörténésznek mutatja magát. Vadnay Károly »Emlékezés Sárosy Gyulára« czím alatt igazán szépen és szívhez szólóan rajzolja a forradalom híres dalnokának, az »Arany trombita« nagy népszerűségre jutott költőjének utolsó éveit, miután 1856-ban prágai száműzetéséből haza tért -e ettől fogva 1861. nov. 16-án bekövetkezett haláláig Pesten éldegélt. A prózai dolgozatok közt említendő még Bayer Józseftől : Shakespeari nyomok irodalmunkban; a költemények közt Szász Károly haugúlatteljes »Schweizi út«-ja. — A kalocsai Schematismus f. évi füzetét Városy Gyula egy latinúl irt egyháztörténeti értekezéssel nyitja meg, arról, váljon a XII. sz. végén •élt Sayna és Cosmas két különböző érsek volt-é ? 0 egy és ugyanazon személyt vél rejteni e két név alatt. — A Hunt Pázmán nemzetség ugocsai ágazatáról, Dr. Komáromy András családtörténeti értekezése, mely eredetileg a Turulban látott napvilágot, különnyomat alakjában is megjelent. (S-adr. 81. 1.) — A híres • és történetünkben sokat emlegetett nemzetségről sok érdekes és eddig ismeretlen adattal gazdagítja tudásunkat, s az ugocsai ágnak (melyből egyedül a tisza-újhelyi Újhelyi-család él még) leszármazását tisztába hozza. — Szabó István, hazai hellenistáink ez időszerinti érdemes Nesztorának rövid életrajza, melyet akadémiai tagságának 50 éves jubileuma alkalmából Csaplár Benedek írt s eredetileg az »Egyházi Közlönye 22. számában látott világot, különnyomatban is megjelent. Az igazi kegyelettel és meleg rokonszenvvel írt életrajz becses adalékul fog szolgálni irodalomtörténetünk lapjaihoz. Ehez mintegy kiegészítésül : »Szabó István -örömnapjai és hálanyilatkozata« cz. a. egy kis fiízetke látott napvilágot,