Századok – 1890

Könyvismertetések és bírálatok - JAKAB ELEK: Die Rumänen und ihre Ausprüche írta Hunfalvy Pál - I. közl. 249

TÖRTÉNETI IRODALOM. 257: kellett kisérni Etelét be az ország belsejébe, melyek között volt a Temes vize. A görög utazó társaság a falukból buza helyett kölest, bor helyett egy ital-félét kapott, a mit a barbárok methnek (liíoo?) neveztek. Szolgáik is kölest vittek magukkal s valami árpából készített italneműt, a mit kamus-nak neveztek — írja Priskus. A faluk kalyibákból (xaTioßat) vannak, s a lakosok náddal tüzelnek. Némi késlekedés után elért a követség — Etele után menve — székhelyére, a mi egy csinosan épült favár volt. Onegesiosnak, Etele után a leghatalmasabb férfinak laka az uralkodó vára mellett volt. Az egy szerémségi építő mesterrel építtetett magának fürdőt, melyhez a követ és fát Pannoniából hozták. Midőn egy reggel Priskus Onegesios laka előtt bebocsátásra várt, egy pompás skytha öltözetű férfi őt görögül szólította meg. Priskus elbámult a görög megszólításon, minthogy a barbárok különös előszeretettel csak hun és góth nyelven beszéltek. Csak azok tudtak valamit latinál, a kik kereskedés végett a Duna déli partján lakókkal érintkeztek, görögül pedig Thrákia és Ulyrország tengerpartjairól való foglyokon kivűl senki sem beszélt, a kiket azonban nyomorult külsőjükről és bozontos hajukról azonnal meg lehetett ismerni.« »Priskus — írja Hunfalvy — a Bánáton jött át, mely a római műveltségnek egyik főhelye volt, de római életnek semmi nyomára nem talált. A faluk, azok lakói, az életmód mind nemrómai, Priskus szerint barbár volt; megkülönbözteti ugyan a hunt a góth-tól, de nem talál különbséget hun és sarmata, góth és gepida közt ; az ott maradt rómaiakat — ha lettek volna — neki észre kellett volna vennie, minthogy ő tudott latinúl, mert Etele asztalánál barbár társával latinúl beszélt, a ki megmondta neki az okát : miért van az, hogy Etele csak ifjabbik fiát, Ernach-ot czirogatta és kényeztette. Onegesios is, a ki a keleten lakó akaczirokkal harczolt, s épp ekkor jött haza Etele legidősb fiával egy akaczir hadjáratból és a kinek e hadjárat alatt a régi Dákián, a mai Erdélyen, többször át kellett utaznia, ott hihetően többé semmi rómait nem látott, mert nem Ulpia-Trajana-ból, de Szerénységből (Syrmium) hozatta azt az építőmestert, aki neki római módon fürdőt épített. S minthogy a hunok között való lét, a mint azt az említett görög Priskusnak leirta, nem volt oly igen kellemetlen, csak találni kellett volna a hun társaságban vagy egy Dákiából fenmaradt rómait, ha létezett volna. Etele körében sok nyugati latin íródeák volt, ő e neki elkerűlhetlenűl szükséges tisztviselőket hihetően szívesebben választotta volna az ő birodalma alatt levő Dákiából, a helyett, hogy azokat Aëtius által küldesse udvarába. » A hun birodalom Etele halála után részeire oszlott, s mint elébb Gothia, ugy 550 körűi Gepidia nevet viselt. A két germán Századok. 1890. III. Füzei. 17